A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban

126

unnd nichtn mer ; a lyc. kódexben : unnd nit mer.1) A ragozott névelő gyakran egybeolvad a praeposítióval pl.főv. kod. vom, lyc. kod. von dem2) A lyc. kod. mit glunden zangen összevont alakja helyett a főv. kódex már mit gluendenn zanngen-t használ.3)

A b és p explosiv hang váltakozása a szó elején és szó közepén nagyon ingadozó pl. :

főv. kod. pekumerung, lyc. kod. bekumerung ; főv. kod. tuechberaitter, lyc. kod. tuchperaitter4) stb.

A b betű a szó elején és belsejében w-vel váltakozik pl. : főv. kod. verantwurt, lyc. od. verantburt ;5) főv. kod. gewalt, lyc. kod. geballt ;6) főv. kod. wochn, lyc. kod. bochen.7)

Szóvégén magánhangzó után t helyett d áll pl. : főv. kod. getraid, lyc. kod. getrait.8)

Nasalis után t áll pl. :

főv. kod. untterkeuffl, lyc. kod. underkeuffel.9)

Régi kfn. alak : főv. kod. werlt, lyc. kod. weit;10) a hónap még manet,11) a hagyma zwifal.12) A seprű = pesem szóban a kfn. beseme szóvégi e-je már hiányzik, az m-et megtartja és a szó elején az osztrák nyelvjárásnak megfelelően p-t ír.13)

Ép így a kfn. mensche már inensch.14)

Az említett változatok használatában a másoló nem következetes ; ugyanabban a fejezetben kétféleképen is fordulnak elő. Oka a nyelv ingadozása, átmenete a kfn. nyelvből az újfelnémetbe. írásmódja a prágai kancellária befolyása alatt áll. Ott t. i. már a XIV. században bizonyos konvencionális írásmód fejlődött ki, s ez a felső- és középnémet közt álló csehországi német nyelvjárás. Mivel Zsigmond császár és király és Buda közt erős kapcsolat állott fenn, a prágai kancellária hatása érthető. írásmódja nagyjában megfelelt a budai nyelvjárásnak15) így átvétele nagyobb nehézségbe nem ütközött

A budai jogkönyv hazai particuláris jogkönyveink közt a legtekintélyesebb. Forrása — amint írója mondja — a magdeburgi jog és a szokásjog. Idegen jogforrásokkal összevetve kitűnik, hogy a budai jog is a szász tükrön alapszik, mint maga a magdeburgi, hallei és sziléziai jog, meg a szepesi szászok joga. De meglátszik a freiFőv. kod. 41,/a 1. 2. sor és lyc. kod. 179. fej. 2. sor 109. 1. (Az italmérőkről).

2) Főv. kod. 10/b I. és lyc. kod. 3. fej. 29.1. (A pápa és a császárról c. fejezet címében).

3) Főv. kod. 45/a 1. 5. sor és 219. fej. 3. sor 126. I. (Az istenkáromlókról).

4) Főv. kod. 6/b 1. 1. hasáb 21. sor és lyc. kod. O betűs tart. j. 17. 1. 5. sor.

Főv. kod. 33/b 1. és lyc. kod. 131. fej. 87. 1. (A posztósokról a címben).

5) Főv. kod. 42/a 1. 4. sor és lyc. kod. 192. fej. 3. sor 114.1. (A zsidókról és az uzsoráról).

6) Főv. kod. 10/a 1. 1. hasáb 5. sor és lyc. kod. H betűs tart. jegyz. 26. 1. 8. sor.

’) Főv. kod. 7/b 1. 2. hasáb 28. sor és lyc. kod. u. o. 21. 1. 3. sor

8) Főv. kod. 34/b 1. 1. sor és lyc. kod. 144. fej. 1. sor 91. 1. (A molnárokról).

9) Főv. kod. 28/a 1. és lyc. kod. 94. fej. 73. 1. (Az árusítási közvetítőkről c. fej. címében).

10) Főv. kod. 10/b 1. 14. sor, a lyc. kod. 29. 1. 2. fej. 11. sor (Bevezetés, 2. fej.).

V. ö. Walther von der Vogelweide versében : al die werlt (Dank an Friedrich ; kiadv. Otto Günthertöl, Sammlung Göschen 23. sz. 83 1.)

U. o. in der werlte (Deutschland über alles 85. 1.) stb.

11) Főv. kod. 27/b 1. 2. sor és lyc. kod. 90. fej. 2. sor 72. 1. (A polgár büntetéséről). V. ö. Hermann Paul : Mittelhochd. Grammatik. Halle. 1900., 58. I.

12) Főv. kod. 37/a 1. 6. sor és lyc. kod. 154. fej. 17. sor 96. 1. (A kofákról).

13) Főv. kod. 52/b I. 1. sor. lyc. kod. 276. fej. 1. sor 276. 1. (A gyújtogatókról). V. ö. H. Paul i. m. 57. 1. 1. sz. jegyz.

14) Főv. kod. 41 /b I. 4. sor, lyc. kod. 188. fej. 3. sor 112.1. (A sírásóról). V. ö. H. Paul i. m. 57.1.

15) Didovácz i. m. 21—23. I.