A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban

127

burgi (breisgaui) és iglaui jog hatása is, továbbá a sváb tükör és az ezen alapuló jogkönyvek befolyása. E forrásokon kívül a jogkönyv királyi szabadalomlevelekre is hivatkozik, melyeket itt-ott idézi is. A források összevetése igazolja, hogy a fennti megállapítások a város kormányzatára, az igazságszolgáltatásra és a polgárok magánjogára vonatkoznak ; a kereskedést szabályozó fejezetek viszont Bécs jogára emlékeztetnek. Jogkönyvünk tekintélyét az a körülmény is mutatja, hogy a tárnoki jog forrását részben jogkönyvünk alkotja.1)

II.

Buda joga a középkor folyamán nagy tekintélyre tett szert. Míg kezdetben Székesfehérvár és Esztergom joga a mérvadó,2) a XIII. században a budai jog mind jobban lép előtérbe. Garamszentbenedek 1204—1235 között székesfehérvári, pesti és budai szabadalmat nyer,3) Komárom 1265-ben Buda jogát kapja.4) Deés- akna hospesei 1291-ben bíróválasztási és vásártartási szabadalmat nyernek a budaiak, esztergomiak és a szatmárnémetiek mintájára III. Endrétől.5) 1297-ben pedig a soproniak vámmentességet kapnak a fehérvári és budai polgárok szabadalmia szerint.6)

A budai jog előtérbejutása az Anjouk uralkodása alatt még jobban észlelhető. Az uralkodók gazdasági politikája a városalakulást mozdítja elő az egész országban. A szabadalmak megadása a villa-ból civitas-t fejleszt s ha a város fekvése kedvező, főképen ha kereskedelmi útvonal mellett épült, fejlődése, gazdagodása biztosítva van. Az uralkodó bőkezűsége az újabb települést is előmozdítja, fgy pl. a Kassa vidéki németek már a XIII. század vége felé rajokat bocsátanak ki, ezek Ugocsa, Szatmár, Bereg és Máramaros vármegyékben telepszenek le7) s nagyobbrészt a bányavárosok alapját vetik meg.8) Károly Róbert 1320-ban kijelenti, hogy akik Deésen és Deésaknán megtelepedni akarnak, legyenek azok magyarok, szászok, vagy mások, a szab. kir. városok jogát élvezzék.9) fgy alakul meg a nyugati felvidéken Újbánya a hét alsó bányaváros kötelékében.10) A meglevő városok lakossága is újakkal gyarapszik, határuk kibővül. A szomszédos fekvőségeket zálog- majd örökjogon megszerzik s birtoklási jogukat a király megerősíti.11)

Megindul az ipar, a kereskedelem. Az áruk cserélése már nemcsak a belföldi, hanem a külföldi kereskedőkkel is nagyobb arányban folyik. A forgalom mindinkább nagyobbodik, több és több város kapcsolódik bele. E forgalom gócpontja kedvező

1) Részletesebben Relkovic i. m. 28—30. 1.-) V. ö. Homan Bálint : A magyar városok az Árpádok korában. Budapest 1908., 4—5. 1.

3) Wenzel Gusztáv : Árpk. Új 0km. VI. köt. 572. 1.

4) Fejér : _ C. D. 1V/3. 282—284. I.

5) Árpk. Új Oknr. V. köt. 20—21. I. V. ö. Kádár József : Szolnok-Doboka vármegye mono- graphiája. III. köt. Deés. 1900., 6—8., 220. 1.

6) Árpk. Új Okm. V. köt. 173. 1.

7) Morvay Győző: Schönherr Gyula emlékezete. Budapest, 1911., 389. 1.

8) U. o. 390—394. 1. Nagybánya és Felsőbánya 1347-ben együttesen kapnak Nagy Lajostól szabadalomlevelet. Szabadalmaikat Kapnikbányáéval együtt Hunyadi János erősíti meg 1455-ben. (Szatmár vm. monographiája. 90 1. Magyarország városai és vármegyéi). V. ö. Szmik Antal : Adalékok Felsőbánya sz. kir. város monographiájához. Budapest 1906. 7—10. 1.

9) Kádár i. m. 8. 1.

10) Knauz Nándor: A Garan melletti széntbenedeki apátság története. Budapest. 1892.

I. k. 217—218. 1. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. III. köt. 564. I.

u) V. ö. Fekete Nagy Antal : A település képe. 137—138. I. (Magyar Művelődéstörténet.

II. köt. Szerkeszti Domanovszky Sándor).