A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
204 Halál esetére szóló ajándékozás áll fenn, ha az ajándékozó leendő hagyatéka terhére könyvtár részére ingyenes könyvjuttatási ígéretet tesz és abba a könyvtár belemegy. Ebben a mozzanatban szerződési elem van és az elvi visszavonhatatlanság oka (lásd: Kolosváry : Magánjog 1291. pont.) A haláleseti ajándékozás csak úgy érvényes, ha az írásbeli végrendelet követelményeinek megfelel (1876 : XVI. t.-c. 33. §.). Ha a könyvjuttatás végrendeleti hagyományrendelés alapján történik, mint egyoldalú jogügylet a hagyományozó által módosítható és vissza is vonható. Az örökség megnyílása után azonban a hagyományozott könyvek fölött a hagyományos könyvtár rendelkezik. A könyveket az örökhagyó halálakor fennálló állapotban kell a könyvtár számára kiszolgáltatni. Vétel. A jogügyleti állománygyarapodás leggyakoribb formája a vétel útján történő könyvbeszerzés. A könyvvétel a kötelmi jog körébe tartozó szerződés, melynek értelmében a könyv tulajdonjogát a könyvtár pénzlefizetés ellenében szerzi meg. A könyvvétel igen gyakran a kereskedelmi vétel körébe tartozik. A kereskedelmi vételt a magánjogi vételtől főleg az különbözteti meg, hogy az eladó érdekét a kereskedelmi jog erősebben védi (rövid elévülés, stb.). Ha a könyvet kereskedőtől vásároljuk, akkor a vétel jogi hatásai a kereskedelmi törvény szabályaihoz igazodnak, mivel a könyvkereskedést a törvény a kereskedelmi ügyletek közé sorolja (K. T. 259. §. 5.). Tárgyi kereskedelmi ügyletté teszi a könyvvételt, ha a könyvet az egyik fél, a vevő, az eladás szándékával szerzi meg és úgy adja tovább (K. T. 258. §. 1.) Ezenkívül a könyvszállítás, vagyis olyan könyvek szállításának elvállalása, amelyeket a szállító fél — az eladó — evégből szerez meg, szintén a kereskedelmi jog körébe tartozik (szállító-vétel, K. T. 258. §. 2.) A könyvvétel lehet egyedi (species) vétel, — amely egy bizonyos könyv- példány megszerzésére vonatkozik, pl. valakinek hagyatékában levő példány — lehet fajlagos vétel, amidőn a megjelent mű bármely hibátlan példánya megfelel. Az adásvételnek egyik fajtája a szállítási ügylet, amelynél az eladó a megvett könyvet nem az ügylet megkötésekor, hanem későbbi időpontban adja át. Kereskedelmi ügyletté válik a szállítás azáltal, hogy az eladó az ügylet megkötése alkalmából a könyv felett még nem rendelkezik, hanem azt későbbi időpontban szerzi meg, mégpedig azon célból, hogy a könyv szállítását foganatosíthassa. A szállítási ügylethez tartozik a lehívásos (szukcesszív) vétel, mikor az eladó a műveket nem egyszerre, hanem időszerint megosztott részletekben szállítja. A nem egyszerre, hanem folytatásokban megjelenő munkák vétele jogi értelemben egységes adásvételi szerződés ; a könyvtár a részletekben megjelenő mű megvételére kötelezi magát. Azonban a kötelezettség csak a meghatározott terjedelmű zárt munkákra vonatkozik. A határozatlan terjedelmű időszakonkint megjelenő nyomtatványok (folyóirat, újság, sorozatos munkák) esetében olyan előfizetéses vétel áll fenn, amely csupán az egyes részekre vonatkozik és ezentúl felmondható. Előfizetéses vételnél szabályszerint először a vevő — könyvtár — teljesít, a vételárat előre szolgáltatja és a vétel tárgyát utóbb kapja a vevőtől ; ám a gyakorlatban inkább ennek ellenképe, a hitelezési vétel szerepel, amidőn az eladó előbb leszállítja a könyveket és a vételárat hitelezi a könyvtárnak. Az adásvételi szerződés létrejön, ha a felek megegyeztek a vétel tárgyában (könyv, nyomtatvány) és a vételárban. A megegyezés az egyik fél részéről tett ajánlatban és a másik fél részéről történt elfogadásban nyilvánul. Ha az egyik
