A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
205 fél ajánlatát a másik nem fogadta el, akkor az ajánlattevőre nézve nem marad fenn kötelmi jogi kötelezettség, mivel az ajánlat csak a másik fél nyilatkozatáig joghatályos, jelenlevők között tett ajánlat felett — ugyanígy távbeszélőn is — külön kikötés hiányában azonnal dönteni kell. Az olyan ajánlat, amely nem meghatározott személyhez szól, hanem felismerhetően általános jellegű — pl. könyv- árjegyzék — általában nem kötelező az ajánlattevőre, mivel pl. a kérdéses munkát időközben már el is adhatta más igénylőnek. A könyvárjegyzék jogilag úgy fogható fel, mint nem kötelező felszólítás arra nézve, hogy a vevő részéről ennek alapján kohkrét vételi ajánlat érkezzék. Ha a kereskedő a könyvtárnak megrendelés nélkül küld könyvet (pl. újdonságok megtekintésre küldése), az a kereskedő részéről tett ajánlatnak minősíthető, feltéve, hogy meghatározott vételárat is feltüntet. A címzett könyvtár elvileg nincs kötelezve a könyvek átvételére, ha azonban azokat átvette, akkor a megőrzésükről gondoskodnia kell és a rongálásért is felelős, még ha el is utasítja az ajánlatot. Ha a megtekintésre, kiválasztásra szolgáló műveket a könyvtár megrendelte, akkor úgynevezett megtekintésre, vagy próbára vétel jogi fogalmával állunk szemben. A vételnek ez a faja, amely azzal a feltétellel jön létre, hogy a kínált könyv a könyvtár tetszését meg fogja nyerni. A vevő (könyvtár) hozzájárulása nem azonos az ajánlat elfogadásával, hanem halasztó feltétele az adásvételi szerződésnek. A könyvtár abban az esetben, ha a megtekintésre rendelt művet nem veszi meg, köteles azt kellő gondossággal megőrizni, kezelni és a küldőnek kiszolgáltatni. Ha a beküldött mű tönkrement vagy megsérült, a könyvtár kártérítés elkerülése érdekében köteles vétlenségét igazolni. Tévedés miatt visszaléphet a könyvtár, ha a megrendelő rossz címet mond, ha a mű címe mást ígér, mint amit tartalmaz, ha a kereskedő mást küld, mint a megrendelt művet stb. Jogilag a tévedés miatt a szerződés (adásvétel) nem semmis, hanem csak megtámadható. A tévedés abban az esetben járhat jogi következménnyel, ha a nyilatkozat tartalmára vonatkozik, vagyis amikor a fél nem azt jelenti ki, amit akart (eltévesztés, félreértés). Azonban, ha a tévedés nem a nyilatkozat tartalmára, hanem azon kívüleső körülményekre vonatkozik, akkor az ügylet nem támadható meg (error concomitans — téves feltételezés, meghiúsult várakozás, pl. úgy rendelte a könyvet, hogy azt hitte, nincs meg a könyvtárban és utólag kiderül, hogy megvan). A tévedés alapján csak abban az esetben eredményes a felszólalás, ha a tévedés teljes, vagy lényeges és az üzleti forgalom biztonságát, valamint a jóhiszemű másik fél érdekét nem sérti. Az ügyleti visszalépés esetén a jóhiszemű fél, pl. kereskedő, költségmegtérítést igényelhet. Megtámadható az adásvétel, ha megtévesztés alapján, rosszhiszeműen jött létre. A könyv véletlen romlása, megsemmisülése miatt a veszélyt az átadásig a kereskedő, átvételtől a könyvtár viseli. Ha a kereskedő a könyvet más helyről (városból) küldi a könyvtárnak, helykülönbségi vétel forog fenn, amelynek az a jogi következménye, hogy a kárveszély a feladás pillanatától a könyvtárra háramlik (K. T. 344. §.), kivéve, ha a felek másként nem rendelkeznek, ez utóbbi az úgynevezett távolbaeladás. A könyvtár a vásárolt mű tulajdonjogát szerzi meg az eladótól. Kérdés, mi történik akkor, ha az eladó nem volt tulajdonos. Errenézve a jogi felfogás bizonyos ingadozást mutat. A klasszikus magánjog a nemo plus juris elve alapján azon a nézeten van, hogy a dolgot csakis tulajdonostól lehet tulajdonul megszerezni. A kereskedelmi törvény védelembe veszi a vásárlót a javak forgalmának zavartalan lebonyolítása érdekében. A modern jogfejlődés általában afelé a nézet felé hajlik, hogy más dolga is lehet adásvétel tárgya.
