A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
186 Könyvtári felügyelet. A hatóság a könyvtár életében felügyeleti joga alapján jut befolyáshoz. A felügyeleti jog szükségessége több szempontból indokolható. így egyrészt annak felismeréséből, hogy a könyvtárak az általában elfogadott erkölcsi elveket kövessék, a nemzeti eszme irányvonalát kötelezően betartsák. Vonatkoznak ezek a szabályok a könyvek beszerzésére, de különösen a használatrabocsátására. Másrészről a közhatalomnak a közművelődési intézmények fejlesztéséhez segítő kezet kell nyújtania, ami pedig főleg anyagi támogatásban szokott nyilvánulni. Ez a támogatás természetesen a segélyezett intézmény ellenőrzését vonja maga után. fgy érthető, hogy jogforrásainkban a könyvtárak hatósági felügyelete jelentős helyet foglal el. A közkönyvtárak felügyelőségét elsőízben 7874-ben rendszeresítette a kultuszkormány. Erről az intézkedésről történeti visszapillantásunkban már részletesen szóltunk. Jelentős lépéssel haladt tovább a felügyelet szabályozása a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége alapításával (79.458/1897. VKM.). A rendelet 7. §. 1. pontjában mondja ki, hogy a Főfelügyelőség »a'hatáskörébe tartozó gyűjtemények felett az állami felügyeletet gyakorolja«. A következő szakaszokban (8—11. §§.) azután részletesen szabályozza a felügyelői jogkör és adminisztráció egyes mozzanatait. A szervezet 1922-ben a mostoha körülmények folytán szükségessé vált intézménycsökkentés áldozatául esett. Ezután 1929-ig közvetlenül a VKM. gyakorolta a főfelügyeletet, majd a könyvtári törvény (1929 : XI. t.-c.) és a Nemzeti Múzeumról szóló törvény (1934: Vili. t.-c. 3. §. 5. pont) szabályozta jelenlegi hatályában a könyvtári felügyelet kérdéseit. Eszerint a közgyűjtemények tudományos, művészeti és közművelődési szempontból továbbra is a VKM. főfelügyelete alatt maradnak, azonban a miniszter a felügyeletet nem közvetlenül, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozó hivatal, a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége útján látja el. A Főfelügyelőség a Nemzeti Múzeum egyes intézeteitől elkülönített, de annak önkormányzati szervezetébe illesztett hivatal. Hivatása az, hogy a Nemzeti Múzeum és a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó könyvtárak szükséges együttműködését és egységes szempontú irányítását biztosítsa. Ezenkívül feladata még, hogy a nemzetközi kiadványcserével kapcsolatos tennivalókat ellássa. Ennek értelmében tehát a törvény a Főfelügyelőség hatáskörébe utalja az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központot, amely a könyvtári együttműködés és a nemzetközi kiadványcsere hazai szervezete. A Főfelügyelőség működését érintő, valamint hatáskörébe tartozó ügyekben a Nemzeti Múzeum Tanácsa jár el (9300/1935. VKM. 4. §.). A felügyelet nem érinti s közgyűjtemények tulajdonosainak, vagy fenntartóinak a könyvtárral kapcsolatos tulajdoni, illetőleg birtokosi jogviszonyait. A közgyűjteménnyel rendelkezőnek azonban kötelessége, hogy a felügyelő szervek utasításait kövesse (Törv. 7. §.). Gyakorlati szempontból a könyvtári felügyelet sikeres működését befolyásolja, mennyiben képes a felügyelőhatóság az egyes intézmények jogos kívánságainak eleget tenni. Mint mindenben, itt is áll az az elv, hogy »ahol jog, ott a kötelezettség.« Elhelyezés. A könyvtárakat méltó elhelyezésben kell részesíteni. Ez azt jelenti, hogy a könyvtárak egyrészt a gyűjtemény értékéhez, másrészt a tudomány és a közművelődés igényeihez mért épületben kell helyet foglalnia. Ebben az épületben
