A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben

184

biztosított országos hatáskör illeti meg, amely a következő feladatokra terjed ki (9200/1936. VKM. 83. §.) :

1. közgyűjtemények felügyelete,

2. a könyvtárak együttműködésének előmozdítása,

3. a tudományos és hivatalos kiadványok nemzetközi cseréjének irányítása,

4. a nyomdatermékek tudományos célra szolgáló kötelespéldányainak igénybevétele.

A Tanács jogkörét négyféle változatban látja el ; úgymint teljes ülésben, igazgatótanácsban, szaktanácsokban és végül a gazdasági tanácsban. Könyvtári vonatkozású általános elvi kérdésekben állásfoglalásra a teljes ülés jogosult. (Törv. 6. §.). Szervezeti és ügyviteli szabályzatokat az igazgatótanács alkot, de szükséges a VKM. jóváhagyása. Az igazgatótanács határoz a könyvtári szaktanács szakkérdésekre vonatkozó javaslatai tekintetében is.

A szaktanács a szakkérdések fóruma. Tárgyalja a közgyűjtemények felügyeletével összefüggő tudományos és más kérdéseket, ezenkívül véleményt mond a Tanácshoz terjesztett szakkérdésekben.

Az ismertetésből kitűnik, hogy a Tanács hatásköre rendkívül széleskörű, kiterjed a fennhatósága alá tartozó könyvtárak működésének majd minden lényeges mozzanatára. Javaslatai szerint történik a könyvtárak közgyűjteménnyé nyilvánítása, a névhasználat (köz-, vagy szakkönyvtár) engedélyezése, az elhelyezés, működés, kezelés, beszerzés kérdéseinek szabályozása, a tisztviselők jelölése, beosztása és még számos más könyvtári ügy elintézése.

A Múzeumi törvény legjellemzőbb sajátossága, hogy az önkormányzati elvet erőteljesen igyekszik érvényre juttatni, abból indulva ki, hogy intenzív önkormányzati élethez mind a véleményező, mind az elhatározó hatáskör részel- tetése egyaránt szükséges.

*

A többi hazai könyvtárunk általános szervezetét az 1929. évi XI. t.-c. szabályozza. Bevezetőül meghatározza a közgyűjtemény fogalmát, de ezt nem elméleti megfontolás alapján, hanem pusztán alaki ismérv szerint teszi. Eszerint közgyűjtemény az a hazai könyvtár, amelyet a VKM. annak nyilvánít (1. §.)

Közgyűjteménnyé nyilvánítható az állam, törvényhatóság, község (város) vagy más személy tulajdonában levő nyilvános jellegű könyvtár, amennyiben az anyaga tudományos, művészeti, történeti, vagy közművelődési szempontból jelentős műveket tartalmaz. Ha a gyűjtemény nem köztestület tulajdona és a törvény életbeléptetéséig nem tartozott állami felügyelet alá, akkor csak tulajdonosának beleegyezésével lehet közgyűjteménnyé nyilvánítani (2. §.).

Az errevonatkozó javaslatot a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa teszi meg. Tekintetbe kell azonban venni, hogy a közgyűjteménnyé javasolt könyvtár milyen anyagi viszonyok között van, mert csupán az olyan intézmény jöhet figyelembe, amelynek fejlődése biztosítottnak vehető.

A rendelkezés értelmében azok a közületi könyvtárak is ellenőrzés alá kerültek, amelyek régebben nem állottak egységes kultúrpolitikai irányítás alatt. Ezenkívül lehetővé vált a magánkézben levő könyvtárak belekapcsolódása a nyilvános könyvtárak munkaközösségébe anélkül, hogy a tulajdonos szabad rendelkezési joga csorbát szenvedne. A törvényes intézkedések a könyvtárak érdekeit több szempontból biztosítani kívánják. A felügyeleti jogkör kiterjesztésének hathatós érvei egyrészt a kulturális szempontok (egységes tudományos nyilvántartás, kiadványcsere stb.), másrészt a felügyelettel együttjáró anyagi biztosítékok (állami támogatás, segélyezés stb.).