A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
174 a könyvtári jog általában a könyvtári életviszonyoknak mindazon megnyilvánulására vonatkozik, amelyet jogszabály rendez. Szűkebb értelemben csupán azt a jogalkotást vonhatnánk a könyvtárjog körébe, amely kifejezetten könyvtári vonatkozású szabályokat tartalmaz. Ez azonban nem kielégítő megoldás, mivel a könyvtár életében előadódó fontos jogi kérdések nagyrészét analógia útján az általános jogszabályok igénybevételével kell eldöntenünk. Ezeknek az általános jogszabályoknak ismertetése nélkül a könyvtári jog hézagossága szembeötlő lenne. Figyelembe kell tehát vennünk, hogy az esetenként felmerülő könyvtári jogviszonyokat csak úgy tudjuk meghatározni és a megfelelő jogszabály alá vonni, ha az érdekelt jogtételek valamennyi ágát — legyen az bár jus speciale, vagy generale — egyöntetűen megismerjük. Erre azért is szükség mutatkozik, mert a könyvtár belső életében a jogismeret kevébbé fejlődött ki, mint a közszolgálat egyéb ágazatában. Oka ennek a könyvtárak történelmi múltjában rejlik s a könyvtári hivatástudat átalakulásával magyarázható. A könyvtárakat régen a múzeális cél irányította, főként a könyvek megőrzését tartották szem előtt és csak az utolsó évszázad változtatott ezen az öncélú felfogáson. Természetes tehát, hogy a jog, amely elsősorban cselekvésekhez fűződik, a könyvtár múltjának eme mozdulatlan, statikus korszakában elenyésző szerepet játszott. Idővel azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A könyvtár hovatovább levetette béklyóit és a tudomány terjesztésében, a közművelődés szolgálatában találta meg fontos hivatását, mikoris a nyilvánosság számára megnyitotta kapuit és anyagát a közönség rendelkezésére bocsátotta. A könyvtári jog felosztása nem könnyű feladat. Ha a könyvtár életében felmerülő jogesetekből indulunk ki, számos apró jogi fogalmat létesíthetünk, amelyek csoportosítását csak hosszas és beható fontolgatás eredményezheti. Minthogy a jogtudomány gyakorlati célú ismeret, a csoportosításban nem annyira elméleti elgondolás útján haladunk, hanem inkább a könyvtári életviszonyok különbözőségét tartjuk szem előtt. Ilyen szempontból beszélünk könyvtárhasználati és könyvbeszerzési jogviszonyokról, mint a könyvtár jogi életében legfontosabb jelenségek csoportjairól. Az első csoportba illesztjük a könyvhasználattal összefüggő szerzői jogi és a használatra kiható sajtójogi kapcsolatokat is. Könyvtári törvényeink alapján külön tárgyaljuk a könyvtár szervezetére vonatkozó jogszabályokat, ahol az egyes részletkérdésekben párhuzamosan halad egyfelől a nagy közgyűjteményeket egybefoglaló Magyar Nemzeti Múzeum kodifikációja, másfelől a többi közületi könyvtár jogi szabályozása. A szervezeti részben általában a törvény szabja meg az ismertetés tartalmi kereteit, azonban a törvény szövegezése nem lehet akadálya annak, hogy a fogalmilag külön kívánkozó kérdést ne a maga helyén tárgyaljuk ; így pl. a kötelespéldányt a beszerzési jogviszonyok között, a kölcsönzési kihágást a használat körében stb. A hármas tagozást (szervezet, használat, beszerzés) megelőzi a könyvtár jogi helyzetét tárgyaló általános rész, minthogy szükségszerűen meg kell állapítanunk, mit is értünk jogilag könyvtár alatt. A könyvtár jogi helyzetének elméleti tisztázása egyidejűleg a könyvtárjog határvonalait is kirajzolja. Ezután önálló részben vázoljuk, hogyan fejlődött ki törvényhozásunkban a könyvtárügy szabályozása — jelezve fontosabb állomásait, az egyes törvényeket. Ez a történeti visszapillantás egyben hazai könyvtárpolitikánk kibontakozását is mutatja a jogszabályok tükrében.
