A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
Jog és törvényhozás a könyvtári életben. Irta : Németh Endre. Bármennyire szövevényes az emberi életviszonyok sokasága, hovatovább alig találunk olyat, amelyet ne rendezne jogszabály. Természetesen az életviszonyok ágaiban nem mindenütt egyforma a jogi rendezés mértéke. A jogéletet a különböző külső körülmények fokozottan befolyásolják. A jog a valóság világából azokat a realitásokat ragadja meg — miként Moór Gyula mondja — amelyeket az adott körülmények között szabályozásra szükségesnek tart. Ebből következik, hogy a rendkívüli életviszonyok között felmerülő életjelenségek sok esetben kimerítően részletes jogi szabályozásban részesülnek, annak ellenére, hogy jelentőségük múló. Ezzel szemben a kulturális élet viszonyai, amelyek maradandó értékhez fűződnek, csak hiányosan és lassan érlelődnek meg arra, hogy jogi szabályozás tárgyává legyenek. A szellemi élet jogi rendezését főként az teszi szükségessé, hogy az egyének hozzájuthassanak az emberi műveltség eredményeihez, kincseihez. A könyvtár, mint az emberi szellem eredményeinek letéteményese, a kulturális élet keretébe tartozik. A könyvtári jog tehát része, mégpedig kialakulóban levő része a művelődésügy tárgykörének. A külföldi irodalom csupán a század kezdete óta vetette fel a könyvtári jog kérdését és távol van attól, hogy egységes álláspontot foglaljon el. Hazai irodalmunk még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. A könyvtári jog eredetét tekintve a jogtudományból ágazik ki, tárgyi szempontból azonban a könyvtártudomány alkotórésze. Keretei elmosódottak, nincsenek pontosan megállapítva. Heinrich Treplin azokat a jogviszonyokat vonja a könyvtári jog körébe, amelyek a használattal, beszerzéssel és az irodalmi tulajdonjoggal összefüggésben a könyvtári életben is előfordulnak. Ez a felsorolás ugyan magában foglalja a kiemelkedő könyvtárjogi mozzanatokat, átfogó jellegűnek azonban nem mondható. így például beletartozik még a könyvtári jogba a könyvtári alkalmazottak problémája, a könyvtárak egymás közötti viszonya, a könyvtári könyvvel összefüggő speciális jogi következmények stb. Az kétségtelen, hogy az összes jogi lehetőségeket nehéz lenne felsorolni és ha ez meg is történnék, az újonnan felmerülő jogi mozzanatok gyorsan megbonthatják a lezárt sort. De ilyen felsorolásra nincs is szükségünk. Mivel tételes jogi rendelkezés nem köt, a könyvtári jog kereteit általános elméleti elgondolás alapján határozhatjuk meg. Kiindulópontunk legyen az a szempont, hogy amennyiben bizonyos élethelyzetre, vagy tárgykörre különleges szabályok alakulnak ki, akkor ezek összessége az illető tárgy szakjogát alkotja. Ha ezt az irányelvet a könyvtárügyre alkalmazzuk, úgy azt mondhatjuk, hogy
