A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Koch Lajos: Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e - Adalék a budapesti színjátszás történetéhez

171

ao) Bakonyi Károly : Kacsoh Pongrác. Emlékezés.

Szózat 1923 XII. 18.

ai) E keszthelyi nyaralás alkalmával a város úri közönsége az ott időző fővárosi vendégek közreműködésével több hangversenyt rendezett, amelyek egyikén Kacsoh zongorázott, húga, Fatime pedig művészi színvonalon álló szavalatával szerepelt.

22) Fedák Sári : Útközben 1928. II. k. 80. 1.

*3) Egyetértés 1903 IV. 30.

**) Pesti Hírlap 1903 X. 31.

25) Egyetértés 1903 XII. 31.

a9) Rákosi Jenő : Emlékeim 1927. III. k. 121—125. 1.

®7) Beöthy 124 tagú társulatot szervezett. A hosszú ideig tartó átalakítási munkák alatt a társulat eleinte a Kerepesi-út 66. sz. alatt volt Újszínház kis színpadán próbált, majd átment a Fővárosi Orfeumba, mert az Újszínház színpada a nagy személyzetet nem volt képes befogadni. A megnyitást az építkezés késése miatt többízben el kellett halasztani: X. 15., X. 20., X. 31., végre XI. 6-án játszottak először.

28) Az 1900-as évakben e premierszám már nagynak tűnik, amikor a pesti közönség megszokta, hogy az operettszínházak 2—3 darabbal húzzák ki az évadot, ami később a Király Színháznak gyakran jutott osztályrészül. A Népszínház megnyitó évében 1875 X. 15-től 1876 X. 14-ig 49 darabot mutatott be. (Verő : Blaha Lujza és a Népszínház, 123. 1.)

29> Az első év premierjei : Arany virág, Ghetto (Heyer- manns), Makrancos hölgyek (Lysistrata), A fecskék, Hősök (Shaw), A torreádor (Ivan Caryll és Lyonell Monckton), Boris király (Szöllősi Zs. és Hegyi Béla), Tengerre magyar (Blumenthal és Kadelburg bohózata), A főkonzul (Reinhardt operettje), Én, te,ő!,Szevillai borbély (a főszerepben Környei Bélával, aki akkor még baritonista volt), Fölösleges férjek (Beöthy L. bohózata). Három estén Lebargy, a Comédie Française tagja szerepelt társulatával.

80) Takács István : Kacsoh tanár úr útja a katedrától a magyar zene Parnasszusáig. Budapesti Hírlap (Vasárnapi melléklet) 1935 I. 6.

al) Fedák Sári két ízben eljátszotta a kettős női főszerepet, 1905 V. 20. (a karszemélyzet javára) és IX. 26-án, Iluskát naiv, parasztos közvetlenséggel, a királykisasszonyt stilizált ceremóniával adta.

82) Szamosi Elza az első hat előadáson énekelte a szerepet, utána Bánó Irén vette át.

33) A lengyel származású Konti Varsón és Bécsen át került Magyarországba, Aradra, Debrecenbe, Nyíregyházára, Kolozsvárra, Szegedre. A magyar vidék költészete és zenéje teszi Kontit népdalköltővé. A férfi korában Magyarországba jött zenész idegennek nehezen elsajátítható magyar ritmusban írta legszebb dalait.

34) Budapesti Hírlap 1904 XI. 11.

*6) Budapesti Hírlap 1904 XI. 18.

»«) Reform 1871 III. 19.

37) Verő id. mű 159. 1.

88) Thury Lajos : János vitéz és a színházi válság. Magyarság 1932 I. 6.

39) Forró Pál : Emlékezés a régi János vitézre. Rádió Újság 1929. 47. sz.

*°) Lázár Ödön közlése az Uj Nemzedék 1931 XII. 3. számában.

41) Laczi kisasszony. Elbeszélés kötet. Bp. : Budapesti Hírlap ny. 1902’ Bakonyi Károly (1873—1926) egy- időben a Budapesti Hírlap munkatársa is volt. Irodalmi pályájaSárgarigóc. színművével kezdődött, amelyet a szegedi Dugonics-társaság megjutalmazott. Ez sohasem került színpadra. Miniszteriális állása mellett (mint min. tanácsos ment nyugalomba) foglalkozott az irodalommal. A fővárosi írói és művészi körökben finom, disztingvált alakja rendkívül kedvelt volt. A modern magyar operettet úgyszólván ő teremtette meg. Vidám és könnyed szelleme felejthetetlen színházi élményeket szerzett a magyar közönségnek. A magyar operettek kül- földrejutásában úttörő volt, az ő darabjai kerültek ki először külföldre és megnyitotta a magyar írók előtt a külföldi sikerekhez vezető kaput. Első két szövegkönyvével, a Bob herceggel és a János vitézzel csak a magyar, a Kálmán Imre számára írott Tatárjárással az egész világ operettkrónikájának mosolygó könyvébe beírta nevét.

42) A Hét 1904. 52. sz.

43) Kern Aurél: A bolond. Budapesti Hírlap 1911 III. 15.

44) Papp Viktor : A magyar opera útja. Nemzeti

Újság 1931 XII. 6.

45) Fabó Bertalan : A magyar népdal zenei fejlődése 1908. 574. 1.

48) Molnár Antal : A könnyű zene és társadalmi

szerepe. 1935. 28. 1.

47) Egyetértés 1904 XI. 19.

48) Papp Viktor : Kacsoh Pongrác. Szózat 1923 XII. 18.

49) Kolozsvárott 1905 II. 11-én volt a premier. VI. 4-én 25.-szőr játszották és 1905 XII. 4-én, nem egészen egy év leforgása alatt, Kacsoh vezényletével volt az 50. előadás, amire vidéki színháznál még nem volt példa.

60) Horváth Károly kir. közjegyző közlése.

61) Horváth Károly közlése. — Kedves ünneplésben részesítettek Kacsoht zágrábi barátai, akik a pre' mier után néhány héttel ötvenen, magyarok és horvátok, felutazták Pestre és ezüst lanttal tisztelték meg. Akkoriban a magyar-horvát barátság nagyban virágzott, mert a Kossuth-párt a horvá- tokkal karöltve küzdött a véderőjavaslat és Tisza István uralma ellen. Kacsoh többízben látogatóban volt Beke József zágrábi Máv. felügyelőnél, akinek atyja id. Kacsoh Lajos (Kacsoh Pongrác nagv- atyja) kisbajomi lelkészsége idején itt tanító voit. Beke József kisbajomi származása révén a Kacsoh- családdal úgyszólván atyafiságos viszonyban volt. Kérésére tartott Kacsoh néhány nappal a János vitéz premierje előtt zenei felolvasást a zágrábi magyar kaszinóban. Itteni barátai közé tartozott Ivan Joszefovits, a horvát filharmóniai társaság elnöke és vezetője.

ба) Szabó Nándor min. tanácsos, Bakonyi és Kacsoh barátja, Fedák állandó gentrv-gárdájának feje, aki az Országos Kaszinó révén a János vitéz egyik nevezetes jubileumi ünnepség rendezője volt.

58) Tóth Béla : Esti levél. János vitéz. Pesti Hirlap 1905 II. 17.

64) Budapesti Hirlap és Független Magyarország 1904 XII. 13.

65) Budapesti Hírlap 1905 I. 7. A Petőfi Társaság ez ülésein és lakomáin Kacsoh mint vendég évről-évre résztvett.

68) Az Újság és Budapesti Napló 1905 II. 17. Ez utóbbi Bérezik levelét Ady Endre cikke »Száz este öröme« (Dyb) keretében közli, amelyben Ady főleg Fedákot, akit még Nagyváradról ismert és versben is köszöntött (Nagyváradi Napló 1902 VII. 14.), ünnepli.

67) Ady : Száz este öröme. Budapesti Napló 1905 11.17.

58) 100. előadás. Budapesti Hirlap 1905 II. 18.

69) Pesti Hirlap 1905 II. 18.

80) Az Újság 1905 II. 17.

81) Pesti Hirlap 1905 II. 17.

82) Pest egyik hírhedt uzsorása, aki gyanús üzletei következtében gyakori vendége volt a bíróságoknak. Kacsoh zenéjét Kovács Pál kecskeméti jogakadémiai igazgató védte meg Tóth Béla Esti levelével szemben a Kecskeméti Ellenőr 1905 II. 26-iki számában.

68) Szász Zoltán : Négy primadonnáról. Pesti Napló 1905 IV. 6.

84) Pesti Hirlap 1905 II. 18.

бб) A János vitéz erkölcsi sikere mellett óriási anyagi eredményt is hozott a színháznak és a szerzőknek. A János vitéz sorozatos 165 előadását 199.200-an nézték végig. A 165 előadás bevétele 530.555 korona volt (esténkinti 3220 korona maximális bevételi képesség mellett 3215 korona átlaggal). A két szerző, Bakonyi és Kacsoh ebből 53.055 koronát kaptak, Heltai 1000 koronát a versekért. Kacsoh a János vitéz kottáin 25.000 koronát keresett. A zongorakivonatokon kívül a János vitéz füzetes kottáiból 43.800 példány kelt el. Fedák 159 fellépésért 63.600 koronát kapott. A Bárd-cég a jegyek elővételi díjaiból 6600 koronát vett be. A 165. előadásig 29 vidéki színház vette meg a darabot. Az utcai rikkancsok a János vitéz dalszövegeiből közel egy millió példányt adtak el Budapesten. A füzetes kották mellett Kacsoh 1904 karácsonyára a János vitéz teljes zongorakivonatát is kiadta a Bárd cégnél. Kitűnő zongoraletétben és gondos szólamvezetésben maga készítette. Ezzel lehetővé tette.