A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Koch Lajos: Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e - Adalék a budapesti színjátszás történetéhez
166 Ernő dr. A verseny a közönség általános érdeklődése közepette folyt le és a vidéki színészet fejlett színvonaláról tett bizonyságot. Résztvettek : Balláné Csik írén (Miskolc), Cserei Irma, Csöregh Jenő (Kassa), Feledi Boriska (Sopron), Kállay Jolán és Károlyi Leona (Pécs), Kállay Kornélia (Szatmár), Kornai Margit (felsőmagyarországi színikerület), Lendvay Mici (Pozsony), Margó Zelma (Székes- fehérvár), Parlaghy Kornélia (Temesvár), Singhoffer Vilma (Debrecen) és Sziklai Szeréna, aki a János vitézt többször játszotta Fedák betegsége alatt a Király Színházban. A három díjat nyerték : Károlyi Leona ezüst babérkoszorút, Kállay Jolán és Parlaghy Kornélia ezüst pálmaágat. Szeptember 22-én játszották Fedákkal 250.-szer a darabot. Utána vonzóerejének teljességében átadta helyét október 19-én Buttykay Bolygó görögjének. A Király Színháznak Beöthy László igazgatósága alatt üdvöskéje maradt a János vitéz mindvégig. A közönség nem tudott betelni a darab szépségeivel és minden időben követelte annak előadását. Midőn a Király Színházban egyik-másik operett nem hozta meg a várt sikert, a következő darabig a János vitézt vették elő. Mindig megcsinálta a maga tisztességes házait. így volt ez országszerte. Általában elmondhatjuk, hogy a János vitézt hamarabb unták meg a színigazgatók előadni, mint a közönség megnézni. További pályafutásában a János vitéz legközelebbi jubileuma az 1906 április 6-án megünnepelt 300. előadás. Erre az alkalomra a külföldi tanulmányúton tartózkodó Kacsoh Párisból hazajött, hogy eldirigálja művét. A 300. előadás alkalmából a Budapesti Hírlap érdekes összeállítást közöl a János vitéz politikai vonatkozásairól.77) Valami felsőbb rendelkezés okozta a különös véletlent, — írja — amely szerint a János vitéz nevezetes fordulói összejátszanak a politika nevezetes dátumaival. Szellemi kapcsolat van a politikai küzdelemben és a János vitéz dicsőséges színpadi harcában : a János vitéz minden ízében magyar volt már, a nemzet küzdelme pedig azért folyik, hogy magyarabbak legyünk, mint voltunk eddig. A János vitéz premierje napján történt a híres zsebkendős szavazás, a 25. előadáskor verték ki a parlamentből a darabontokat, a 75. előadás a diadalmas koalíció nagy választási győzelme, a 100. előadás az új parlament összeülése napja. A 300. előadás napján lázba ejtette az ország közönségét az új bécsi béke, amely kormányra emelte Andrássyt, Wekerlét és Kossuth Ferencet. A 400. előadásnak is megvolt később a maga politikai szenzációja : a Désy—Lukács per. A 300. előadás után hosszabb szünet következett be. Beöthy a Király Színház nagysikerű évei után, amelyek alatt a Gül Baba, Varázskeringő, Dollárkirálynő, Elvált asszony, Luxemburg grófja, Jánoska, Kis gróf, Cigányszerelem, Leányvásár, Cigányprímás száz előadáson felüli sorozatai játszottak előkelő szerepet, európai hírű társulatával 1913 május havában vendégszereplésre ment a bécsi Carl-Theaterba húsz estére — magyar előadásokkal. A társulat műsorán Lehár Cigányszerelem, Kálmán Cigányprímás c. operettjei szerepeltek és a János vitéz. Magyar tárgyánál fogva csupán egyetlen előadását tervezték. Május 6-án volt ez az előadás.78) A daljáték magyar hangulata egyszeriben meghódította a színházat zsúfolásig megtöltő bécsi közönséget. Másnap a legnagyobb napilap büszkén jelentette : Held Johannes ist in Wien siegreich eingezogen.79) A főszereplők, Fedák Sári, Perczel Sári, Harmath Ilona, Csatai Janka, Rátkai Márton és Király Ernő olyan átütő sikert arattak, hogy a húsz estéből a János vitézt hétszer kellett eljátszani. Mikor másodszor adták, a színházi pénztár előtt várakozó nagy embersokaságban Hansi Niese, a bécsiek kedvence is jegyért tolongott. Niese kedves figyelmességgel lepte meg Fedákot. Mikor Jancsi és Iluska visszatérnek falujukba, az ő jóvoltából fehér ákáceső hullott sűrűn az útjukba.80) A német közönség előtt ragyogó diadalt aratott társulat június 3-án játszotta 400.-szor
