A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Koch Lajos: Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e - Adalék a budapesti színjátszás történetéhez
157 baját, amelyet a kárörvendő kórus durban végez be. Jancsinak menekülnie kell. Új motívumban búcsúzik kedvesétől (»Az Isten áldjon Violám«, e-moll */4). E dal refrénje lassú magyaros keringő (»Ajkam az ajkad csókban fürössze«), majd két- ütemes modulációban átmegy a gonosz mostoha gúnydalába (»Egy ilyen finom szerelmespárnak«, d-moll 4/4). Művészies e dal átmenete a verskívánta ritmus szerint a 4/4-es ütemből az ünnepélyes 6/4-es ütembe, midőn Jancsit, a bogáncskirályt üdvözli. Közvetlenül a gonosz mostoha gúnydalába kapcsolódik a kórus csúfolódó éneke, »Itt a híres vőlegényke«, f-dur 4/4. Magyaros gavotte. Általában érdekes megfigyelni, hogy mennyi magyaros érzéssel átitatva szólaltatja meg Kacsoh az idegen ritmusokat, a keringőt, a polkát, a gavottot. A csúfolódó kart Jancsi rövid recitativó- ban elhallgattatja, a két szerelmes a »Megálmodtam réges-régen« (c-moll 4/8) behízelgő melódikájú duettjében vigasztalja egymást. E dal után Jancsi megszökik. A kar üldözni akarja. Kacsoh gyönyörűen fonja össze Iluska bánatos keringőjét a kórus szidalmazó melódiájával. Ez az ellenpontosan megírt karrészlet oly szellemes jelenet, mint Strauss János »Velencei éj« c. operettjének I. fináléja, ahol szintén két keringő ellenpontoz egymással, a palotában mulatozó társaság és az utcán farsangoló tömeg gúnykeringője. A János vitézben is Iluska a pártjára állott leányokkal énekli keringőjét, míg kíséretképen a gonosz mostoha a férfiak karával ellenpontozva énekli az üldözőkart. A bátorszívű Jancsi ezalatt felcsapott huszárnak. Csákóval a fején még egyszer bemerészkedik a falu népe közé. A pásztorok királya megígéri, hogy vitézként jön vissza Iluskájáért. Ezzel elrohan. Jancsi belépődalának szélesre fokozott témájával végződik a felvonás. A második felvonást a darab helyzeteinek megfelelően nemzetközi muzsika dominálja. Kacsoh egyéniségének bélyegét erre szintén rányomta. A francia király rokokó udvarában stílusosan menüettet táncolnak, ha nem is oly vidámat, mint Rameaunál vagy Lullynél ; a francia király nagy bajban van, nem illik a víg zene. A törökök verik a franciákat. Mindenki fél, csak a királyleány bátor. Harcias dalban zengi el (»Óh csak ne volnék gyönge leányka«, d-dur 4/4), hogyan menne csatába, ha férfi lenne. Dalába még a csatakürt is beleszól, hogy utána a leányka epedését lágy francia keringő váltsa fel. Kívánsága halk sóhajban végződik. A csata ezalatt folyik. A király egy dombon ül és pipázva nézi. A törökök azonban észrevették. Üldözőbe fogják, mire elszalad és a palotáig meg sem áll. Koronájával a hóna alatt, kezében pipájával fut be a színre. A francia király kupléjának bevezetése remekül festi a király félelmét és izgalmas menekülését. A 32 ütemes bevezetésben ezt az ijedtséget a tonalitás ötszöri moduláció nélkül való változtatása jelzi : b-dur, des-dur, ges-dur, e-dur, míg végre b-durban megállapodik, a király énekelni kezd (»Vívtam életemben sok nehéz csatát« 2/4). Ez a kupié Kacsoh egyik legötletesebb munkája. Igazi humor ragyogja be. Űjabb izgalmak verik fel a királyi palotát. Mindenki azt hiszi a felcsendülő kürtjeire, hogy a törökök jönnek. Ekkor ront be a francia király udvarába huszárruhában Jancsi. Vidám magyar nótában jelenti be, hogy útrakeltek a »Szép huszárok, jó huszárok, bátor katonák« (d-dur 2/4), hogy megvédjék a francia királyt a bősz töröktől. Mint a szélvész, úgy pattog e dal. Szellemesen szövik be ide a szövegírók Petőfi költeményének azt a részét, midőn elbeszéli, milyen kalandokon mentek keresztül János vitéz és hős huszárjai, míg Magyarországból Franciaországba jutottak. A gyönyörű induló egyik fénypontja a partitúrának. A francia udvar tetszését rögtön megnyerik az udvarias, kedves magyar huszárok, akik égnek a vágytól, hogy a törökök ellen mehessenek. Űjabb nagy együttes. A huszárok dicséretével kezdődik (»Szép a huszár, ha lóra pattan«, c-dur 4/4, alia breve). Utána a francia királyleány fínomszövésű dalban (»Im vedd ez ősi lobogót«, a-dur 4/4) akarja átadni Jancsinak a francia zászlót, hogy ez alatt harcoljanak. Jancsi azonban visszautasítja és a strázsamesterrel kibontatja a magyar
