A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Koch Lajos: Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e - Adalék a budapesti színjátszás történetéhez

154

Heltai Jenő a János vitéz librettójához költött habkönnyűre csiszolt, hangulatos versei a legjobbak közé tartoznak, amelyeket e nemben megírtak. Valósággal muzsikára termettek. A versek zamatosságban, népies egyszerűségben, kedvességben és szépségben vetekszenek a nép- és műköltészet legkiválóbb termékeivel. Költői munkásságának legjobbját produkálta. »A csél-csap operettmúzsát néhány olyan piésszel ajándékozta meg, amelyet csak hercegnőknek szokás átnyújtani. Az ő bájos trubadúr könnyelműsége szinte magához ölelte a két másik fiatal szerzőt« — írja Szini Gyula.42)

A Bakonyi féle átdolgozásban a János vitéz tartalma ez lett :

I. felvonás. Huszárok érkeznek a faluba. Parancsot kapnak az indulásra, mert a török és francia között kitört a háború. A huszárságnak a szorongatott francia király segítségére kell mennie. Hozzák már a háromszínű zászlót, amelyet a falu legszebb leánya, lluska pántlikáz fel. fgy indulnak a csatába. Ostorpattogás. Jön Kukorica Jancsi, lluska kedvese. Letelepszik a házuk előtt. Nótaszóval kicsalja Iluskát. Kettőjük szerelmeskedését rossz szemmel nézi lluska gonosz mostohája. Bosszút forral. Mialatt lluska és Jancsi a patak partján enyelegnek, felbérli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját, csapjon lármát és csődítse össze a falu népét. A csősz megteszi. A kárvallott gazdák Jancsi ellen rontanak,, aki beáll huszárnak, hogy a büntetés elől meneküljön.

II. felvonás. A francia király udvarában vagyunk. A csata a törökkel áll. Bartolo, a király tudósa jelenti, hogy a franciák valószínűleg elvesztik az ütközetet. Ekkor megjelennek a huszárok élükön Jancsival, aki a meglepett francia királynak bejelenti, hogy a törököt kiveri, királyságát megmenti. A huszárok elrohannak a csatába. Diadalt aratnak a törökökön. A francia király fél országát és leánya kezét ajánlja fel Jancsinak, aki most már János vitéz lett. Ő azonban nem fogadja el. Szíve Iluskáé, akit szülőfalujában árván hagyott. Furulyaszó hangzik. Jön fáradtan, porosán, arcán sötét búval Bagó, a trombitás a faluból. János vitéz elibeszalad : Isten hozott Bagókám! Mi hír a faluból, mit üzent lluska? De Bagó lecsüggeszti fejét. Nem üzen az semmit, nem tud már üzenni, gonosz mostohája halálra gyötörte, de elhozta neki a sírján nőtt rózsaszálat. Ezzel a rózsával és a francia királytól kapott kinccsel világgá indul János vitéz a hűséges Bagó kíséretében, hogy felkeresse lluska sírját.

III. felvonás. Jancsi és Bagó, aki bevallotta, hogy ő is szerette Iluskát, együtt vándorolnak. Útjukban találkoznak a gonosz mostohával, rozsét vivő asszony képében, akinek Jancsi elmondja, hogy a halál országába megy kedvesét visszahozni. A gonosz mostoha felismerte Jancsit. Elhiteti vele, hogy ahol jár, az a gonosz szellemek országa, a tó, amelyet maga előtt lát, a halál tava. Külső hang figyelmezteti Jancsit, hogy ne higyjen a boszorkánynak, mert az élet tava előtt áll. Jancsi és Bagó a gonosz mostohát elzavarják, Jancsi bedobja az lluska sírján nőtt rózsát a tóba, amely átváltozik rózsabokorrá. Mögiile Tündérország bukkan elő, a tündérek között lluska, mint tündérkirálynő. A szerelmesek boldogan találkoznak. lluska bejelenti Jancsinak, hogy tündérkirállyá választják, de hogyha szívében a legelső vágy felébred, hogy Tündérországot elhagyja, az azonnal elsüllyed és oda soha többé vissza nem térhet. Ekkor megszólal Bagó. Haza akar menni. Mit is keresne ő itt, meg aztán űzi a honvágy. Odahaza most virít a pipacs, meg a szarkaláb, mire hazaér, éppen aratnak. Bagó elbúcsúzik, emlékül elkéri Jancsi furulyáját. Bagó elindul, Jancsit tündérkirállyá avatják. Tündéravatás közben messziről megszólal Bagó furulyája. Jancsi szívéhez kap, egyszerre megcsapja a hazai föld illata. Eszébe jut hazája, a nyáj, a kolomp, az aratók dala. Nem maradhat tovább, szorongatja a honvágy: haza, haza! Letépi koronáját, palástját és indul vissza a pusztába. Ha szeretsz, utánam jössz! — kiáltja