A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban
132 Mármost, ha az erdélyi szász városok ennyire elkülönültek, melyik városra gondolhatunk? Csak az olyanra, mely legalább nagyrészt budai joggal élt s emellett erős német befolyás következtében szükség esetén hííbérjogot is használt tájékozódásul. Ez a város Kolozsvár lehetett. Lakosságának összetétele is Budára emlékeztet. Eredetileg magyar ajkú telep, utóbb a német (teutones et saxones) település folytán vegyes lakosságú.1) A németek mint városalkotó elem a szász városokkal a kapcsolatot fenntartották anélkül, hogy a szász székekhez tartoztak volna és szokásjogukat érvényesítették. Kolozsvár fejlődési feltételei már a XIV. században megvannak. Nagy Lajos 1368- ban szabadalmait erősíti meg, négy év után engedélyt ad a további betelepülésre, a várost vásárolt fekvőségeiben és részbirtokaiban megerősíti.2); fellebbezési hatósága Zsigmond óta első sorban Besztercze, másod sorban Nagyszeben, ahol Kolozsvár szabadalmai szerint döntenek.3) Mivel fekvése az északkeleti és nyugati áruforgalom központjába esik, ipara és kereskedelme felvirágzik.4) 1378-ban már a hét székkel együtt küldi követét Nagy Lajoshoz a szepesi és kassai kereskedők árusításának megszorítására Erdélyben.5) Pénzverőkamarája is volt, mely körülmény jövedelmi forrást jelentett a pénzbecserélés miatt.6) Zsigmond király idejében már számottevő hely. 1404-ben a király szabad kereskedést biztosít polgárainak Bécs felé és a szomszéd országokba ;7) egy év múlva szabad királyi város rangjára emeli. E szabadalomlevélben részlegesen Buda jogára hivatkozik.8) Ez évben Kolozsvár pecsétjének ugyanazon bizonyító erőt kölcsönzi, mint a budai pecsétnek.9) Ugyancsak Zsigmond mentesíti 1409-ben a polgárokat a kilenced és a földbér fizetése alól.10) Ekkor, a XV. század elején, a városi polgárság lélekszáma már 4000 körül lehetett.11) Kolozsvár tehát részben Buda jogával él, részben kapcsolatot tart fenn Besztercze és Nagyszeben szász várossal, amennyiben vitás ügyben hozzájuk köteles fordulni. V. László egyenesen a szász városok közösségébe tartozónak mondja Kolozsvárt,12) de halála után kirobban az ellentét a megszaporodott magyar és a német elem közt. Mikor 1459-ben unió létesül az erdélyi szászok között, az elmagya- rosodott Kolozsvár már kimaradt.13) Azonban megindul a versengés magyar és német között, amikor tisztújításról van szó. Mindegyik fél a maga jelöltjét iparkodik megválasztatni, amiből idővel számottevő összeütközés támadt. A helyzet olyan lehetett mint Budán Zsigmond uralkodása után. A lakosság magyar fele itt is *■) Jakab i. m. 1. köt. 239.1. V. ö. Balús Éva: Kolozs megye kialakulása. 50—51.1. (Település és népiségtörténeti értekezések. 3. sz.) Budapest 1939. 2) Urkundenbucii II. k. 857. sz. 248—249. 1., 945. sz. 345—346. 1., 946. sz. 347. 1., Jakab: Okl.-tár I. köt. XXXVIII. sz. 66. 1., XXXIX. sz. 67. 1., főbb szabadalmak: XVII. sz. 36—38. 1. 3) Jakab i. m. LXVII. sz. 107—108. 1., Urkundenbuch III. köt. 1403. sz. 191. 1. 4) Paulinyi i. m. 166. I. Vámmentesség Erdélyben (Jakab i. m. Okl.-tár I. k. XLVIII. sz. 80. 1.), szabad árusítás az országban (U. o. LX1V. sz. 103. 1.) felvirágzását biztosítja. 6) Urkundenbuch II. k. 1095. sz. 491. 1. ®) Hómann i. m. 198—199. 1. 7) Jakab i. in. Okl.-tár I. k. LXXIII. sz. 117—118. 1. 8) U. o. LXXVI. sz. 123—125. 1. ... in eadem civitate more et ad instar libertatis civium civitatis Budensis testimonium aliquod facere valeat atque possit ... V. ö. Budai jogk. 312. fej. 169. 1. 9) U. o. LXXV. sz. 121—122. 1. ...more et ad instar literis super factis quibusvis sub sigillo civitatis nostrae Budensis confectis et conficiendis . . . 10) U. o. LXXXVI. sz. 149—450. 1. A budai polgár szintén nem fizet kilencedet. (Budai jogk. 118. fej. 116. 1., 216. fej. 125. 1. u) ///. Szentpétery Imre: Nemesi és polgári életforma. 342. 1. (Magy. Műv. tört. II. köt.), Jakab i. m. I. köt. 357. I. 12) Jakab i. m. 1. k. 438—440. 1. 13 Szilágyi i. m. 162. 1. «
