A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Relković Néda: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a Fővárosi Könyvtárban

133

egyenjogúságáért küzdött, amit az 1438-as évi véres zendülés után el is nyert.1)

Kolozsvár okult a példán. Először Szilágyi Mihály alatt egyeznek ki a felek,2) de mivel nem volt foganatja, Mátyás királyhoz fordulnak. Azt kérik tőle 1486-ban, engedné meg nekik a tisztviselőválasztást úgy lebonyolítani, mint ahogyan Budán szokásos, úgyis már régóta Buda jogát használják. Mátyás erre megbízólevelet állíttat ki és a budai tanácsnak megparancsolja, hogy a bíró- és tanácsválasztás módját és egyéb szokásaikat közöljék Kolozsvár polgárságával.3) Erre azután két esküdt, Mátyás fia Petri Miklós és Barthaffi János Budára indultak Ádám Gergely bíróhoz és esküdtjeihez, hogy a király megbizólevelét felmutassák. Erre a budai tanács eleget tett a parancsnak : írásba foglalta a tisztviselőválasztás módját és az okiratok meg a városi pecsét őrzésének mikéntjét választás idején ; kitér a céh- mesterválasztásra és az eskütételre ; leírja az adólajstrom elkészítésének, az adó behajtásának és elszámolásának módját ; bizonyos bűnvádi esetekben az eljárás lefolyását és meghatározott esetekben a vásári szerződéskötés és árusítás lebonyolítását. Ezek után Mátyás király a kolozsváriaknak is megengedi, hogy Budát a > fenntiekben kövessék.4)

Kolozsvár tehát, ha régebben igazodott is Buda szerint,5) most királyi engedéllyel vitte keresztül a magyarság egyenjogosítását. A helyzet a magyarosodó Nagybányára is emlékeztet, de ott csak a XVI. század második felében robbant ki az ellentét.6)

A Buda felé történő tájékozódás továbbra is megmarad. II. Ulászló 1512-ben megállapítja a város lakosságának vérdíját 200 forintban, amint ez Budán is szokásos.7)

E korban — úgy látszik — Kolozsvár kereskedelme inkább nyugat felé irányult. A keletészaki kereskedelem iránya Brassóból Nagyszebenen át már nem vitt Kolozsvárnak, hanem Beszterczének, így a város közvetlenül kikapcsolódott a keleti áruforgalomból. Ez időre esik Mátyás király rendelete, mely Kolozsvár fellebbezési kötelezettségét Beszterczéhez eltörli s csak Nagyszebennel szemben hagyja meg.8) Ez a körülmény is igazolja, hogy a város kapcsolata a szászokkal mindjobban tágult. Még a híres ötvös céh is engedélyt kér, hogy vitás ügyben, ha a szebeni ötvösök válasza nem lenne kielégítő, a budai ötvösökhöz fordulhassanak.9)

A kapcsolat Budával, a forgalom, még akkor is fennállott, mikor a főváros Zápolya Jánosé volt.10) A város statútumai, miket Zápolya 1537-ben jóváhagyott, Buda befolyását tükrözik ;u) a János Zsigmond által 1568-ban helybenhagyott szabályok pedig a magyar lakosság teljes egyenjogosítását minden téren igazolják.

*) V. ö. ///. Szentpétery Imre i. m. 316. 1. Jakab u. o. 473—474. 1.

2) Okl.-tár I. k. CXV. sz. 192—193. 1.

8) Jakab: Okl.-tár I. k. CLXX1I. sz. 275. 1. : Omnia ilia iura, consvetudines et modos, quibus civitas nostra Budensis utitur, tenere et observare.

4) Jakab: Okl.-tár I. k. CLXXVII. sz. 280—285. 1. V. ö. Kolozsvár tört. I. k. 468—472. 1.

5) Szabó Károly: A kolozsvári magyar polgárok összeírása 1453-ban. 72.1. (Századok 1882.)

*) Schöherr i. m. 132. 1.

’) Jakab: Okl.-tár 1. k. CC1I. sz. 326 1. ... ad instar civium Budensium homagium ducentorum florenorum sit.

8) Jakab: Okl.-tár i. m. CLXXV. sz. 278. 1. 1488-ban.

®) U. o. Okl.-tár I. k. CLII. sz. 245. 1. :... in Cibinio causa non potest finiri, tunc simus liberi interrogare ad Budam et non ultra (1473-ban).

“) U. o. Okl.-tár 1. k. CCXLIII. sz. 384. 1.

ll) U. o. 1. k. 611—619. 1.