A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1940

Pest-budai figurák a múlt század harmincas éveiből

116

Hild foglalkoztatja a bajnai gróf Sándor-, a gyömrői gróf Teleki-és Kubinyi-kastély körüli munkáiban. Paur 1837 szeptember 29-én Münchenbe utazik, ahol megszerzi az épító'mesteri oklevelet. Kérvényéből az is kiviláglik, hogy elkészítette a Budát és Pestet összekötő híd tervét, amely József nádornak is elnyerte tetszését. A Paur által kért iparrajziskola felállításának engedélyezése tárgyában a Helytartó Tanács és Pest város Tanácsa hajlandóságot mutat, éppen ezért Paur tantervét is bekérik. Paur önálló építészeti munkát is végzett. Ő tervezte az Üllői-úti Mária Terézia laktanyát. Kasselik Ferencnek, aki a kőművesmunkákat végezte ennél a nagy épületnél, az 1845-ös számadáskönyvek szerint, utólagosan kifizetéseket eszközölnek. Egyébként a laktanyát 1842-ben készítették.8)

Paur Maxra vonatkozó néhány adatunk ezeken kívül a Fővárosi Könyvtár ban lévő rajzaival kapcsolatosak. Vázlatait egy mappába gyűjtötte, amelynek felírása : »Original Skizzen aus Ungarn, Gezeichnet von Max Felix von Paur, 1837—1839.«

A fentemlített téka 18 számozott lapot tartalmaz, amelyekre a másolópapírokra készült, igen gyakran tussal meghúzott ceruzavázlatokat felragasztották. Ebben a tékában a rajzokon kívül két külön lapot is láthatunk, amelyeken érdekes, Paur kezeírásával készült feljegyzéseket is találunk. Az elsőn ezt olvassuk :

»Max Félix von Paur, Architeckt aus Bayern. 1837. Hat die Ungarischen Costume gezeichnet.

Die Ansicht von Pesth ist zu haben bei F. M. von Paur, Architeckt Vodjaneri- schen Haus, an der Donau Nro 42. 2.-ter Stock.

Den 15.-ten September 1838.«

Noha Paur kétszer is említi az 1837-es évszámot, a téka felírásán és abban az írásában, amelyben elmondja, hogy ő készítette a mappában lévő rajzokat, mégis, három évszámos rajzán más dátumokat látunk. A 12. lapon, amelyiken hajósokat ábrázol, ezt jegyezte fel : »7. Febr. 835 Ofen«. Az első és második lapon pedig, amelyen két pompásan kivitelezett, fedőfestékkel festett képecskéjét találjuk, ezt olvashatjuk : »7-ten Januar 1839.«9) Följegyzésében elárulja, hogy a pesti látkép nála, a Wodianer-házbeli lakásán kapható. Ezt a pesti látképet a Fővárosi Könyvtár gyűjteményéből szintén ismerjük.10) Felírása : »Pesth nach der Natur u. auf Stein Gez. v. M. von Paur, Ged. bei I. N. Burger in München«. Ez az aránytalanul hosszúformájú, 69x19 cm-es, hajszálvékony vonalakkal rajzolt, színezett litográfia a pesti Dunapartot, házaival ábrázolja. Látjuk rajta a hajóhíd hídfőjét, a dunai kikötőt, valamint a Dunán számos kampósorrú uszályt, közöttük, amint ő jelzi, — a »Zrini« és a »Nádor« nevű gőzhajót. A parton nyüzsög a sok mákszem ember s apró teherhordó, négy- és kétkerekű kocsi, négy- és kétlovas, mindenfajta szállításra alkalmas alkalmatosság, fiákker meg hintó élénkítik a partot. A belvárosi templomon túli, akkori plébániaépülettől kezdve a pesti »Donau Zeile«-n keresztül a »Sperling-Gasse«-ig terjedő házsor ezen a szórakoztató látképen pontosan látszik. Az igen gondosan kivitelezett litográfián jól megfigyelhetjük a kéttornyos belvárosi templomot, a Hild építette Görög-egyházat, a Pollák Mihály tervezte Színházat, s a »hatoszlopos kereskedő pitvart«, azaz a »kereskedő kar« házát a »rakpiacon«. Az »Ignác Pfeifers Bade-Haus« épületén még a felírást: »Donau-Bad« is elolvashatjuk és az egykori Európa-szálló, ma Főkapitányság épületén akár az ablakokat is megszámlálhatjuk. A Paur-féle litográfia eredeti rajzát, amely úgy a harmincas évek közepe táján készülhetett, is ismerjük; a Fővárosi Múzeum tulajdona.11)

A rajzos tékában, bár nem tartozik hozzá, találunk egy kétoldalas írást is, amely Paur egy instanciájának kétszeri fogalmazása. Ez az írás érdekes dokumentum és az akkori viszonyokra, a grafikai művek kiadásának módjára és a művészet