A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939

Koch Lajos: Seyler József Antal ismeretlen d-moli miséje a Fővárosi Könyvtárban

154

még hátralékban van.1) Seyler úgy véli, hogy nem túlzott az a 40 forint C. M., amelyet 1819-ben az ünnepség zenei céljaira elköltött. Ezért az összegért ígéri a következő év zenei ünnepségeinek megrendezését is.2)

Az 1820. év szentistvánnapi ünnepségek zenei részének vezetése volt Seyler utolsó ténykedése a Mátyás-templomban betöltött állásában. Már előzőleg, augusztus 9-én bejelentette a Budai tanácsnak lemondását templomi karnagyi állásáról és annak elfogadását szeptember 1-től kérte.3) Az a nagy átalakulás, amelyet a prímási székhely Nagyszombatból Esztergomba történt áthelyezése magával hozott, a várbeli katolikus klérus tagjai sorában is különböző változást okozott. Seyler közvetlen elöljárói és pártfogói közül Kovalik János (egykor ő is a Sztáray ezredben szolgált mint tábori káplán)4) apostoli vikárius, esztergomi kanonok, majd kir. helytartótanácsi tanácsos lett,5) Lubisics Ignác apát, a Mátyástemplom 35 éven át volt jámboréletű, jótékony lelkipásztora (1803—1820 plébános) Pozsonyba került kanonoknak,6) Korbély Antal apátot, a gimnázium és elemi iskola igazgatóját papi és irodalmi érdemeiért nagyváradi kanonokká nevezte ki a prímás.7) Kiinger György prépost az udvari várkápolna plébánosa 1821

III. 23-án kapta meg jutalmát vaskai tényleges apáttá történt kinevezésével.8) Seyler pedig, akinek működése még akkor felkeltette Rudnay prímás érdeklődését, amikor a Helytartótanács tagja és érseki' helynök volt,9) meghívást kapott a fenkölt lelkű főpaptól az esztergomi székesegyház újonnan felállítandó énekés zenekarának megszervezésére és vezetésére. A fényes ajánlatot elfogadta, miáltal tehetsége és képessége még tágabb teret kapott az érvényesülésre. A Budai tanács, ha fájó szívvel is, de tudomásul vette kedvelt régenschorijának távozását. Teljes megelégedést keltett, búzgó működéséről 1820 IX. 11-ről keltezett latinnyelvű elismerőlevelet adott ki.10) Ezzel Seyler József budai működése is végétért.

*

Seyler nyolc miséje közül nemcsak,a d-moll mise készült I. Ferenc király tiszteletére. 1813 II. 12-én a király nagy fénnyel megünnepelt születésnapján bemutatták a Mátyás-templomban egy másik miséjét. Az ünnepi misét Allagovich Sándor rozsnyói püspök mondotta, amely alatt »Seyler karnagynak, a híres zeneszerzőnek újonnan szerzett jellegzetes miséjét adták elő« — írja a Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1813 II. 14-iki számában.

Miséin kívül alkalmi szerzeményei is előadásra kerültek budai alkalmaztatása alatt. 1818 májusában néhány napon át Budán és Pesten időzött Albert szász-tescheni főherceg, Mária Terézia veje. Albert főherceg régi ismerőse volt a magyaroknak. 1765—1780. között kir. helytartó volt Magyarországon és Pozsony1) Seyler elszámolása 1820 III. 9-ről keltezett.

2) Seyler egyébként a Szent István ünnepségek zenei vezetéséért évente 27 forintot kapott. Még pedig : 7 forintot annak a 7500 forint tőkének 300 forintot kitevő kamatából, amely a Várkápolna részére a Htt. számvivői hivatala által kiutalt alapítványi összegből rendelkezésre állott. Ez az összeg a Szent István király Jobbja tiszteletére rendezendő ünnepségek fedezésére szolgált. A hátrálékos 20 forintot pedig a városi tanács utalta ki.

3) Főv. Lvt. Budai tanács jegyzőkönyv 1820. E. N. 2874.

4) Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom 1900. 427. 1.

6) Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1820. X. 19. Nr. 84.

6) Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1820. X. 19. Nr. 84.

7) Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1820. XII. 7. Nr. 98.

8) Uxa id. mű. 172. 1.

9) Kollányi id^ mű. 416. 1.

10) Főv. Lvt. Corr. mag. 1820. év 1211. sz.