A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939

Koch Lajos: Seyler József Antal ismeretlen d-moli miséje a Fővárosi Könyvtárban

149

a Mátyás-templom kórusára, ahol kisegítő orgonásként talált alkalmazást. Fáradozásáért a házi pénztárból (cassa domi) 54 forintot utaltak ki számára.1) Egy másik alkalommal a Mátyás-templomban tett különböző szívességekért 1809 XI. 1-től 1810 X. 10-ig terjedő időben 5 forint 30 krajcárt kapott.2) Ez az első eset, amidőn Seyler nevét hivatalosan említik. A véglegesítéséről szóló első fel- terjesztés, 1809 XI. 6.-áról maradt fenn.3) Az előterjesztés elmondja, hogy Klement Antal régenschori, a Mátyás-templom karnagya magas kora folytán képtelen a rábízott zeneintézményeket ellátni, ezért Seyler Józsefet kellene kinevezni kar- és zeneigazgatónak, aki egyúttal tartoznék a requiemekről és temetési kíséretekről a megkívánt személyzettel együtt gondoskodni. Ezért utasítják Pavianovits Ferenc városkapitányt, hogy előterjesztését a véleményezett Seyler beszámítható érdemeire, valamint a Várplébánia orgonájának javításáról szóló szakértői költségvetésre vonatkozólag megtegye. Ugyanis a Mátyás-templom elromlott orgonáját 1810-ben Herodeck József pesti orgonakészítő 2200 forint költséggel hozta rendbe.4)

Seyler kinevezése azonban még 1810 elején sem történt meg, miért is a várbeliek ez év február 20-án levelet írtak Pisch György prodirektorhoz Seyler véglegesítése érdekében.5) A levél fogalmazói utalnak arra, hogy Klement Antal aggkora miatt képtelen hivatását betölteni, miért is tanácsos volna valakit melléje fogadni. Erre legalkalmasabb Seyler József, aki több éven át volt a Sztáray ezred karmestere és mint ilyen sok elismerést aratott. Megválasztása annál is inkább kívánatos, mert felesége kebelbeli polgár (gremialis cívis) leánya. Seylernek mint a Mátyás-templom régenschorijának nevével először 1811-ben találkozunk.6)

A Mátyás-templom karnagyát és zenészeit a Budai tanács fizette, mint kegyúr. Ugyanis 1773 X. 28-án Buda városának tanácsa kérte Mária Terézia királynőtől, hogy a templom kegyúri jogait ruházza reá. E kérvény elintézése 1778-ban történt meg, amikor a Helytartótanács VII. 16-án kelt 3871. sz. rendelettel Budát e templomra nézve is felruházta a kegyúri jogokkal.7)

Seyler Józseffel indult meg a Mátyás-templom nagy karnagyainak sora. Elsőrangú szervezőerő volt, aki a rendelkezésére bocsátott szerény erőkből teremtett meg egy kiváló teljesítményű ének- és zenekart. Természetesen, ha nagyobb művet adtak elő, akkor a két városból gyűjtötték össze a muzsikusokat, mint például Mozart Requiemjének Schwarzenberg Károly herceg táborszernagy emlékére a katonai templomban 1820 XI. 3-án történt előadásakor.8) Elődje, Klement Antal becsületes, jó tanító és régenschori volt, de jelentéktelen ember. Utána Seyler lendítette magasba a Mátyás-templom zenei kultúráját. Ettől kezdve csaknem folytatólagosan következtek kiváló karnagyok, mint Seyler utódja, Seemann József (1821—1839), Ádler György (1839—1867), Haydn tanítványa és Volkmann Róbert barátja. Egy-két gyengébb erő után Szautner Zsigmond (1885—1886) nevével találkozunk, majd Vavrinecz Móréval (1886—1913), aki

0 Főv. Lvt. Corr. mag. 1810. év 1090. sz.

2) Fó'v. Lvt. Rechnung über Empfang u. Ausgabe baaren Geldes der Pfarrkirche zu Maria Himmelfahrt i. d. Festung 1752/811. 11. 1. 8. tétel.

3) Főv. Lvt. Budai tanács jegyzőkönyv N. E. 3955. p. 1638.

4) lsoz Kálmán: Buda és Pest zenei művelődése (1686—1873) I. k. 97. 1.

5) Főv. Lvt. Corr. mag. 1810. év 1090. sz. A levél aláírói nem voltak megállapíthatók, mert az akta sarka tépett.

6) Fó'v. Lvt. Budai számadáskönyvek 1811. év 138. k. 309. 1.: Joseph Seyler Regens- chori für alle Musici Vermöge Rathschluss dato 7. XII. 1810.: 4. febr. 1811. u. 18. febr. a: c: v. 1. Nov. 1810 bis 15. Mart: 1811. v. jährlich 1016 frt.... Schuldigkeit 381 frt.

7) Sugár id. mű 7. 1.

8) Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1820 XI. 5. Nr. 89.