A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Koch Lajos: Seyler József Antal ismeretlen d-moli miséje a Fővárosi Könyvtárban
148 amelyben ingyen tanítják a növendékeket az összes hangszerekre.1) Ez a zeneiskola a Várban fennállott elemi fiúiskolával függött össze. A Várban 1692 óta volt elemi iskola (Schola Primaria seu Normális) és a XVIII. század közepéig az úgynevezett Corvin házban (később az Egyetemi nyomda épülete) volt elhelyezve. 1773-ban a pápa a jezsuita rendet eltörölte. A megüresedett jezsuita Akadémiába áttelepítették az elemi iskolát, amelynek épületét az Egyetemi nyomda kapta meg, ahol egyúttal a gimnázium volt elhelyezve.2) A Mária Terézia által 1777-ben kiadott új tanulmányi rendelet, a Ratio Educationis megjelenése után 1778-ban az elemi iskola kötelékébe még egy rajz- és zeneiskolát kapcsoltak be (Schola Graphidis et Schola Musicis). Mivel azonban a jezsuita Akadémia nem volt képes ezt az új intézményt befogadni, ezért az akkori Stettner-féle házban béreltek számára helyiséget, ahol öt szobában nyert elhelyezést.3) A Stettner- féle ház a mai Üri-utcai 28. számnak felel meg.4) 1784-ben II. József az elemi fiúiskolát a várbeli élelmezési raktár épületébe helyezte át a rajz- és zeneiskolával együtt. Ez az épület a későbbi várbeli leánygimnázium volt, akkor még földszintes épület. Hogy a három intézményt: az elemi-, a rajz- és a zeneiskolát együtt lehessen elhelyezni, az épületet át kellett alakítani. 1787-ben történt meg a kibővítés, miáltal a zeneiskola a Stettner-féle házból átköltözhetett. Az elemi és a vele kapcsolatos rajz- és zeneiskola 1787-től 1808-ig zavartalanul működött. A zeneiskola első vezetője Klement Antal tanító volt, aki egyúttal Seyler elődje is a templomi karnagyságban.5) 1808 tavaszán újabb változás történt. Az elemi fiúiskolára emeletet húztak, hogy abban az Egyetemi nyomda terjeszkedése folytán hajléktalanná vált gimnáziumot elhelyezhessék.6) Az építkezés tartamára az elemit, valamint a rajz- és zeneiskolát kiköltöztették és a közeli Vörös Sünhöz (ad erinaceum rubrum) címzett házban helyezték el.7) 1808 őszén elkészültek az építkezéssel és most már valamennyi iskola, tehát a zeneiskola is visszatérhetett megszokott hajlékába. Itt tanított 1810-től Seyler is. Seyler nemcsak tehetséges zenész volt, hanem mozgékony férfiú is. Ismert alakja volt a budai életnek. Katonazenekara a tavaszi-nyári idényben hetenkint többször elszórakoztatta a közönséget a várbeli sétányon,8) amelynek József és Ferdinánd főhercegek szeretetteljes gondoskodásából ültetett szép fái között9) szívesen töltötte délutánjait Budavára műveltebb lakossága. Zenekara télen bálokon, redoutokon, társas összejöveteleken játszott a régi Országház (mai Belügyminisztérium) termeiben, valamint a báli szezon alatt hetenkint kétszer engedélyezett maskarákon.10) Amikor pedig családi helyzete folytán kénytelen a katonakarmesterségről lemondani, csakhamar népszerű zongoratanító lett, aki több hangszerhez is értett, orgonához is és mint ilyen 1808-tól bejáratossá lett 0 Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen. 1822. p. 311. 2) Főv. Lvt. Budai Helytt. 2227, 3) Főv. Lvt. Budai Helytt. 1053. 4) A Miller Ferdinand budai főjegyző által készített térképen (Epitome vicissitudinum et rerum memorabilium de ... űrbe Budensi 1760.) 23. számmal van jelölve. 6) Klement Antal 1765 óta működött a fiúiskolánál. 1789-ben innen kivált, hogy átvegye a megnyíló elemi leányiskola vezetését, de a zeneiskolában tovább is tanított. Klement az 1810/11. tanévben halt meg. (Főv. Lvt. Budai Htt. No 512 és Protocollum scholasticum Classis II. 1810—1811.) 6) Orsz. Lvt. ht. dep. Sehol. Nat. 1808. fons 32y2 pos. 2. és Főv. Lvt. Budai ht. 1808. II. 12. No 512. 7) Ma Ince pápa-tér 2. Főv. Lvt. Budai ht. 512. 8) Schams id. mű 405. 1. 9) Schams id. mű 406. 1. 10) Schams id. mű 418. 1. i
