A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939

Koch Lajos: Seyler József Antal ismeretlen d-moli miséje a Fővárosi Könyvtárban

146 alkotásai a katolikus egyházi zenéből indultak ki. Ha nem volt is Palestrina, Bach, Liszt vagy Bruckner tehetségével megáldva, hite ugyanabból a mélység­ből fakadt, mint az övék. Egyházi művei megírásához a bécsi klasszikusok gazdag ösztönzést adtak: szerzéményei Haydn és Mozart műveiben gyökereznek. Val­lásos, naiv katolikus lélek alkotásai, aki az Ür jóságára és könyörületességére épít és örömteljesen ujjongó hangokban dicséri alkotóját, majd gyengéd, lágy dallamokban könyörög az Ég áldásaiért. Jámbor hite zengő templomot épített alkotójának és egyre tökéletesedő művei a magyar egyházi zene egyik büszke­ségévé avatták. Szinte fáradhatatlan alkotó volt. A XIX. század első felében Magyarországon a katolikus érsekségek és püs­pökségek templomi ének- és zenekari tagjai, régenschoriai, orgonásai fektették le az általános zenei műveltség alapjait. Többnyire bevándorolt idegenek, de mindig kitűnő zenei képzettséggel rendelkeztek. A katolikus főpapok kimagasló mecénásai voltak a művészeteknek, tehát a zenének is. Katolikus egyházi ünnepet nem lehet elképzelni gazdag hangszeres zene nélkül. Az esztergomi, kalocsai, egri érseki főegyházak, a pécsi, váci, győri, kassai, nagyváradi püspökségek fő­papi udvarai híres zenepártolók és zeneművelők. Patachich Ádám báró nagyváradi püspök udvaránál Dittersdorf Károly, a híres német zeneköltő, éveket töltött (1765—1769) egészen a püspöki zenekar feloszlatásáig.1) Közvetlen elődje Haydn József öccse, Mihály (1757—1762) volt.2) A főpapok szinte vetekedtek, hogy kinek a székesegyházában működik jobb énekkar és hangzik el szebb zenés mise. A legtöbb régenschori szerződési feltételei közé tartozott, hogy egyházi zenét kellett komponálnia. A katolikus templomok egyházzenei könyvtárai az egyházi zene művelőinek hangyaszorgalmát mutatják fel. * Seyler miséje a vezérkönyv címlapjának tanúsága szerint a Szent Zsigmond- ról nevezett budai várkápolnában került előadásra. Komoly, elmélyedésre alkal­mas kápolna, amelyet Mária Terézia az általa építtetett budai kir. palotában emelt. 1769-ben készült el3) és a nemzet templomának nevezhető, mert e szent helyen őrzik 1771-től Szent István király dicsőséges Jobbját. Itt tartották Mária Terézia óta az összes királyi, udvari istentiszteleteket, amire éppen nagyobb méreteinél fogva alkalmas volt.4) Milyen volt egy itt lezajlott mise? A templomot szőnyegekkel díszítették, fényesen kivilágították, a papság pompás ruhákba öltözött. 1. Ferenc király név­napját, október 4-ét különös fénnyel ünnepelték. Ájtatos hívek és udvari tiszt­viselők, polgári és katonai előkelőségek, itt tartózkodó főurak megilletődött lélekkel jöttek el a szép kápolnába. Jelen volt a nádori család is, hogy a királyi rokonért imádkozzon. A kápolna előtti térséget polgári és zsoldos katonaság lepte el, hogy az istentisztelet főrészei alatt üdvlövéseket adjon le. Seyler miséje, amely ilyen alkalomra készült, megfelel a követelményeknek. Hangszerelése gazdag, a vonós- zenekarhoz és orgonához fúvók és üstdob társulnak, csak a megszokott harsonák hiányoznak, mert a kápolna zártságához és magánjellegéhez erős hangzásuk miatt nem voltak alkalmasak.5) 1) Molnár Antal: Dittersdorf. Tóth-Szabolcsi: £enei lexikon. Bp. 1935. I. 229. 2) Tóth-Szabolcsi : Zenei lexikon. I. 462. s) Uxa József: A budavári királyi kápolna s a m. kir. udvari és várplébánia története. Bp. : Stephaneum 1934. p. 269. 4) Uxa József id. mű. 222—223. 1. 5) Bár az a leltár, amellyel Seyler utóda, Seemann József, a Mátyás-templom zenekari felszerelését átvette, felsorol két puzont. (Sugár Viktor id, mű 8. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents