A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938

Budai, óbudai és pesti hírek a »Wiennerisches Diarium« első ötven évfolyamában (1703—1752)

235

felségek innen szemléljék meg a tiszteletükre rendezett vadállat-viadalt. Több mint két órai ittartózkodás után visszatértek a kastélyba és ebédhez ültek. Ebéd után a királynő' ismét kikocsizott a parkba és ott kegyesen mindent megszemlélt. Ez alkalommal a délelőtti állatviadal helyén nehány idomított medve mutatványait nézte meg. 7 óra tájban tért ismét vissza a kastélyba a nemesség lovassorfala között. Este a kertben levő csarnokban a felségek megnyitották a bált, amelyen a nemességből több mint ezren vettek részt. A jelenlevő asszonyokat és leányokat az a kegy érte, hogy kézcsókra járulhattak a királynő elé. Közben elkészült a kivilágítás, mely előző este úgy megnyerte a felségek tetszését. A kivilágított díszteremben volt ismét a vacsora és ennek végeztével a felségek, kifejezésüket adva megelégedésüknek, pihenni tértek. A királynő a gödöllői látogatás ideje alatt hivatalos ügyeket is intézett. Szórakozásai közben sem hanyagolta el soha ezeket.

Harmadik napon reggel fél 7-kor szentmisét hallgattak a felségek, utána gazdagon megajándékozták a grófot, fiát, leányát és az egész udvart. Legteljesebb megelégedésüket hangoztatva megígérték, hogy legközelebb hosszabb időt töltenek itt, majd visszatértek Pestre. Nagy örömére és dicsőségére szolgált a grófnak és az egész magyar nemzetnek, hogy mikor elsőízben voltak itt a felségek, minden ilyen tökéletesen sikerült. Fokozta a sikert, hogy több mint 20.000 ember volt jelen az ünnepségeken és 6000-nél több személy étkezett állandóan a kastélyban. Nehéz feladat volt ezenkívül az udvar és a főurak elszállásolása is. A felségek elutazása után a gróf az öröm fokozására és e napok emlékezetessé tételére megvendégelte a falvak fő- és albíróit, az esküdteket és még nehány alattvalóját.

Augusztus 12.-én reggel 8 órakor a többször említett pavillonhoz mentek a felségek és megszemlélték a most gyalogosan felvonuló 17-es lovasezredet. Innen a városba mentek, de egy órakor kíséretükkel együtt visszatértek és Liechtenstein herceg szállásán fogyasztották el ebédjüket. Ebéd után a táborba mentek, ahol ezalatt a tisztek már felálltak ezredeik élén. A felségek ezredtől ezredhez mentek és a tiszteknek megengedték, hogy kézcsókra járuljanak eléjük. Ezután ismét a pavillonhoz mentek kíséretükkel, ahol az ezredek elvonultak előttük és ötven egynéhány üdvlövés után háromszoros sortüzet adtak le. Ennek befejeztével este 9 óra körül a felségek visszatértek szállásukra. Másnap, 13.-án következett az elutazás. A város hőn szerette volna, ha a felségek meghosszabbítják ittartózkodásukat, de már megtörtént minden intézkedés az indulásra. A tanács tehát elrendelte, hogy éjjel 2 órakor gyülekezzék a négy polgári század fegyveresen, zászlóikkal, de dobszó nélkül, nehogy a felségek álmát megzavarják. Az első század a felségek szállásánál állt fel, a második a Szelecski- (Szeleczky?) háznál, a harmadik a szerviták kolostoránál, a negyedik a díszruhás városi zenészekkel együtt a Váci-kapunál. A tanács is már 4 órakor megjelent a felségek szállásán, hogy amikor misére mennek, már tiszteleghessen előttük. A felségek és az egész kíséret reggel 5 órakor vonult a pálosok templomába. Mise után már nem tértek vissza szállásukra, hanem az ott várakozó kocsikba szálltak és elindultak Pozsony felé. A négy polgári század katonai tisztelgéssel köszöntötte az elvonuló felséges vendégeket és mikor már a sóhivatalt is elhagyták, a nehéz tüzérség háromszoros lövést adott le tiszteletükre.

1751. 73. sz. Extra-Blatt.

Megemlítésre méltó a város szempontjából, hogy 1. a királynő mindennel nagyon meg volt elégedve, 2. a polgári őrségnek az a kegy jutott, hogy az étkezéseknél őrt állhatott és 3. ők láthatták el, a katonaság részvétele nélkül, az őrtállást a kapuknál és a katonai tisztelgést zászlóval és zeneszóval a felségek kikocsizása alkalmával. Ha a felségek már sötétedés után tértek vissza a gyakorlatról, a tanács mindig kivilágíttatta fáklyákkal a városkaput.

(E helyen közli a lap Scopek Ferenc tanácstag és Müller Ferdinand városi jegyző latinnyelvű beszédeit.)

Augusztus 17.-én érkezett Pestre az az örömteljes hír, hogy a felségek kíséretükkel együtt szerencsésen és egészségesen megérkeztek Pozsonyba. Az időjárás a visszautazásnál is olyan kedvező volt, mint az ideutazásnál, amiből arra lehet következtetni, hogy a mennybeli Úr előtt is kedves volt ez az utazás és az Ő áldása kisérte azt.

1751. 84. sz. függeléke.

Buda, okt. 10.: Megfigyelhető volt ugyan, hogy a felségek látogatásáról jelentek meg hírek az újságban, de olyan elszórtan, hogy szükségesnek látszik mindezt mégegyszer összefoglalni. (Természetesen csak a budai vonatkozásokat, amit a pesti tudósító úgy látszik nem közölt elég részletesen.)