A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938
Budai, óbudai és pesti hírek a »Wiennerisches Diarium« első ötven évfolyamában (1703—1752)
184 minden megjegyzés nélkül visszakerül a cím mellé a kétfejű sas. A szöveg ismét: Mit Ihrer Römischen, auch Hungarn, und Böheim Königl. Majestät Freyheit. így tükröződik a történelem egy újság címlapján. * A feldolgozott ötven évfolyamban közel 800 budai, óbudai és pesti hírt találtam. Sajnos ezekben nem tükröződik a városnak hű képe, sok közte az ismert adat, még több a teljesen jelentéktelen. A legfőbb baj azonban az, hogy a hírek közlésében semmi rendszerességet nem találunk, hiszen az újságnak nem volt itt állandó tudósítója — ez még abban az időben ismeretlen fogalom volt — és nem jelent meg Budán állandó újság, ahonnan a híreket átvehette volna, mint azt a külföldieknél tette. Értesülései főképen magántermészetűek lehettek és ami ennél károsabb, teljesen ötletszerűek. így aztán sok fontosabb budai és pesti eseménynek nyomát sem találjuk, míg más jelentéktelenebb dolgokról néha hosszadalmas beszámolókat közöl. Az újság nem szól Eleonóra anyacsászárnő 1711. évi privilégiumáról, amellyel a két város önkormányzatot nyert, s amely további fejlődésének egyik fontos alapfeltétele volt. Nem találunk hírt a városok fejlődéséről, a lakosság számának feltűnő emelkedéséről és a külvárosok alapításáról sem. Több híradás szól a várost ért elemi csapásokról, ezek között zivatarokról, nagy esőzésekről vagy szárazságról, de nincs megemlítve az 1716. és 1722. évi nagy pesti tűzvész. 1709 és 1711 között több hírt találunk a járványról, de 1738—39-ben, amikor a pestis pusztítása minden eddigit felülmúlt, ennek nyomát sem találjuk a lapban. Csak 1740-ben közlik a járvány elmúltát és a hálaadó ünnepségek leírását. Még ennél is feltűnőbb, hogy az ötven év alatt egyetlen hírt sem találunk a városok oktatásügyéről és iskoláiról, pedig Budán a jezsuiták, Pesten a piaristák működése döntő fontosságú volt a városok szellemi életének kialakulása szempontjából. Ezek a szerzetesi iskolák rendszerésítették az iskolai színjátszást mind a két városban, s előadásaik nagy népszerűségükkel szinte pótolták a világi színészetet. Az újságban azonban erről nem találunk egyetlen önálló hírt sem, akárcsak a vándorszíntársulatok, vagy mutatványosok szerepléséről sem. Hasonlóképen nincs említés az első budai újságról, vagy az itteni könyvkereskedők és nyomdák más kiadványairól. Nem szerepel a lapban Fischer Dávid lelkes késmárki orvos terve, ki 1730-ban a pesti vásáron röpcédulákat osztogatott egy, a fővárosban létesítendő tudós társaság érdekében. E sok hiány ellenére is a Wiennerisches Diarium híreinek aprólékos leírásai számos érdekes részletet, szokást és főképen személyi adatokat őriztek meg számunkra. Az 1703-tól 1711-ig terjedő időszakban megjelent hírek csaknem kizárólag a felkeléssel kapcsolatosak. A kuruc hadak sok izgalmat okoztak Budán és Pesten, amiről a gyakori híradások tesznek tanúságot. Természetesen a bécsi lap mindig a kurucok vereségéről és megfutamodásáról, míg a császáriaknak állandó győzel
