A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938
Budai, óbudai és pesti hírek a »Wiennerisches Diarium« első ötven évfolyamában (1703—1752)
185 meiről beszél. A közleményekből még az is kitűnik, hogy időnkint e két város volt gócpontja a hadműveleteknek és a hírszolgálatnak is. Számos Budáról keltezett hírt találunk, melyekben budai vonatkozású eseményekről nincs is említés. Az 1720-as évek elejéig, a török elleni hadjárattal kapcsolatban több hírt találunk katonai szemlékről, csapatok és hadihajók átvonulásáról, valamint katonai szállításokról. Néhány évi szünet után, a 30-as években, a híreknek hosszú sora szól a toborzásokról, majd az olaszországi és az örökösödési háborúk idején ismét csapatátvonulásokról és szállításokról. A béke helyreálltával ezek a katonai hírek mind ritkábbak lesznek, majd teljesen eltűnnek. A híreknek harmadik nagy csoportja különböző személyiségekre vonatkozik. Elsősorban idetartoznak a Szent Koronával és az uralkodó családdal kapcsolatos közlemények, haláluk alkalmával mondott gyászmisék, a koronázáskor, névnapokon és a királyi gyermekek születésekor rendezett ünnepségek leírása. Betetőzi ezeket Mária Terézia és Ferenc császár 1751. évi budai és pesti látogatásáról szóló rendkívül részletes és színes beszámoló, amit jelentőségére és nagy terjedelmére való tekintettel, a hírek közül kiemelve, külön fejezetben közlünk. Gyakran ad hírt a lap külföldi követek és más neves személyiségek átutazásáról, ünnepi fogadtatásáról és ittartózkodásáról. Ezekkel kapcsolatban találunk említést Buda fürdőiről is. A személyi hírek külön csoportja kinevezésekről, kitüntetésekről, házassági évfordulókról, halálesetekről stb. számol be. Itt nagyrészt nem a közlemény tartalma a lényeges, hanem az, hogy Budán és Pesten élt személyiségekről kapunk eddig talán nem ismert adatokat. 1725-ig az újság közölte azok névsorát, kik Bécsbe érkeztek. Rendszerint jelzik az illetők foglalkozását és útjuk kiindulási pontját. A Budáról érkezettek közül csak azoknak neveit vettük fel, kik foglalkozásuk vagy tevékenységük révén valamilyen kapcsolatban voltak a fővárossal. Nagy többségükről azonban feltehetjük, hogy csak átutaztak a városon, anélkül, hogy ittartózkodtak volna. A város közigazgatására vonatkozóan nagyon kevés hírt találunk. Ilyenek a városi és vármegyei tisztújítások, főispáni beiktatás és felsőbb rendelkezések kihirdetése. Az igazságszolgáltatás köréből a hétszemélyes tábla ülésszakának ünnepélyes megnyitása, ítéletek közzététele és azok végrehajtása. 1729. és 1750. között több hírt találunk német családok érkezéséről, kiket aztán Buda környékén telepítettek le. Mindössze két rövid hír számol be új postajáratok indításáról. Az egyik a Temesvár—Pest, a másik a Bécs—Buda vonalon. Külön csoportba soroltuk a városban végbement közéleti és egyházi eseményekről szóló egyéb híradásokat. A török uralom alól felszabadult városok újjáépítéséről nagyon kevés hírt találunk. Hillebrand a híres bécsi építész 1714-ben Budán járt, de ezen kívül csak egy rövid hír számol be arról, hogy a táborból több száz munkás érkezett a vár építéséhez, illetve kijavításához. Ezután csak 1749-ben találunk híradást az újraépítendő királyi várpalota alapkőletételéről. Az Invalidus-palota építéséről csak egy egészen rövid tudósítás szerepel, ezenkívül értesítés arról, hogy Helbling építész visszaérkezett Bécsbe.
