A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938
Németh Endre: A tizedes osztályozás fejlődése
171 a filozófiai két részre bontva ú. m. természet- és szellemtudományi részre, azután jön még négy csoport: a műszaki, mezőgazdasági, kereskedelmi és képzőművészeti főiskolák csoportjai. Máday különbséget tesz szigorú és praktikus szisztematika között és az utóbbit ajánlja. Rámutat az emlékezetet elősegítő azonos számok (mnemotechnika) használatának szerepére ; a közös szempontok számai az egyes tudományágakon belül egyforma sorrendben következzenek. így nála a 0 (zéró) mindig általános munkát jelent és ezért azt minden esetben szabadon hagyja, hogy mint közös alosztás bárhol alkalmazható legyen. Mádaynak ezt a gondolatát teljes mértékben átvette Donker Duyvis a tizedes osztályozás jövőjéről készült tervezetében. Kevésbbé sikerült az a megállapítása, melyben az üresen hagyott számokat helyteleníti, mert attól fél, hogy az ilyen számok alá a jövőben oda nem tartozó anyag fog kerülni. Ezzel szemben a jelenlegi irányzat a fejlődő tudományágak elhelyezése szempontjából mennél több üres szám megtartására törekszik. Általános könyvtári szempontból érdekes fejtegetéseiben Máday óva int attól, hogy az egyes tudományágak szisztematikáit szakemberek dolgozzák ki, mert kétséges, hogy a jó szaktudósnak van-e szisztematizáló tehetsége. A legtöbb tudós annyira benne él a szakjában, hogy látóköre nem elég széles. Bizonyos logikai beállítottsága miatt idegenkedik attól, hogy az azonos beosztás érdekében más szakhoz igazítsák és a gyakorlati igényeknek megfelelően változtassák saját szakjának rendjét. A tágabb értelemben vett szakembernek is rendszerint megvan a saját kedvenc részlet problémája, amelynek lehetőleg tág teret kíván érvényesíteni a szakrendben. Természetesen a szakemberek tanácsát figyelembe kel! vennünk és kívánságaikat a lehetőség szerint teljesíteni kell. Máday végül azt is szükségesnek tartja, hogy a rendszer teljes kialakítása egy emberen keresztül történjék. Ez ugyan igénybe veszi munkatársai segítségét, de minden egyes részt saját maga dolgozzon ki. A munkatársak pedig tegyék magukévá a vezető módszerét; csak így lesz egységes a szisztéma. A rendszer egységes vonalvezetése szempontjából Máday idevágó megállapításai sok megszívlelni valót tartalmaznak. Máday a tizedes rendszert a »Brücke« mozgalom útján akarta terjeszteni, amelyet Wilhelm Ostwald a híres német polihisztor alapított Münchenben a szellemi munka megszervezésére. Wilhelm Ostwald maga is érdeklődött a DK iránt (lásd : Die Pyramide der Wissenschaften« 1929. p. 77—82); a »Brücke« pedig külön kiadványban méltatta azt. (Bührer—Saager: Das Deweysche Dezimalsystem, Schriften über d. Brücke. XVIII. München 1912.) A világháború megakadályozta a mozgalom kifejlődését. Máday dolgozata különös figyelmet érdemel, mert javaslatai sok szempontból még ma is érvényesek. Hatása a hivatalos álláspontot kifejező Donker Duyvis féle tervezeten jelentékeny mértékben kimutatható. Ötlet javaslata. Paul Ötlet a tizedes osztályozás egyik európai meghonosítója volt. Amikor a Fővárosi Könyvtár bevezette a tizedes osztályozást, Budapesten is járt. Magas kora ellenére a rendszer fejlesztése körül még ma is serényen buzgólkodik. Ötlet a DK további fejlesztéséről és alakításáról az 1933. évi dokumentációs konferencián fejtette ki véleményét »Sur le developpement ulterieur de la classification décimale« című értekezésében. (I. I. D. Xll-e Conference, 1933. Rapports p. 1—6.) Megállapítja, hogy a brüsszeli intézet a legutóbbi időkig a változhatatlan
