A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938
Németh Endre: A tizedes osztályozás fejlődése
172 és érinthetetlen osztályok elvéhez ragaszkodott. A körülmények azonban mindinkább szükségessé teszik ennek az álláspontnak megváltoztatását. Meg kell kezdeni a szakszámok felülvizsgálását. Ötlet szerint a fejlesztésnek és a módosításnak a következő útjai vannak : A) egyszerű revízió, amely megvalósítható 1. pótlás, vagy kibővítés; 2. törlés, 3. szakszámok összevonása, B) az osztályozás egy részének újjáalakítása ; C) általános újjáalakítás. A szisztematikus rész és a betűrendes index mellé még egy harmadik ú. n. szintetikus rész felállítását is javasolja. Ez a szintétikus táblázat arra szolgálna, hogy a tudományok csoportosítását szám és betűrend nélkül szigorúan tudományos alapon nyújtsa. Ötlet ezzel a módszerrel kívánja lehetővé tenni, hotgy a tudományok fejlődését közvetlenül és állandóan követhessük, anélkül, hogy a szisztematika alapján megrögzített anyag felbomoljék, illetőleg az ettől való állandó rettegés a fejlesztést akadályozza. Ötlet gondolata élénken emlékeztet Hans Trebst hasonló eszméjére; megvalósítása a tizedes rendszert kétségkívül tudományosabb színben tüntetné fel. Fennmarad azonban az a kérdés, hogy milyen befolyást gyakorolna ez a szintétikus táblázat a gyakorlati osztályozásra. Donker Duyvis tervezete. A tizedes rendszer várható alakulását Donker Duyvis fejtette ki a legrészletesebben, széleskörű alapos indokolás és konkrét táblázat formájában. (On the Future Complete Revision of Decimal Classification, 1.1. D. XI!-e Conference 1933. Rapports, p. 7—17.) Fejtegetéseit azzal kezdi, hogy a tudomány fejlődése állandó és a gyakorlati célra szánt osztályozás csak akkor tölti be hivatását, ha a fejlődéssel lépést tart. A tizedes osztályozás erre főként azért alkalmas, mert szerkezeténél fogva kiterjeszthető. Bizonyos idő elteltével (átlag félszázadonkint) olyan változások szoktak bekövetkezni, amelyek a tudományok alapjait és azok egymáshoz való viszonyát teljesen átformálják. Donker Duyvis elénk tárja, hogy milyen befolyása van ennek az átalakulásnak a tizedes rendszerre. Rámutat arra a nehézségre, amelyet a különböző szempontú átcsoportosítás a rendszer szerkezetében és kiépítésében előidéz. Megállapítja, hogy a tizedes osztályozás fővonalaiban megállja a helyét a jövőben is. Szerinte a rendszer mostani beosztásához ragaszkodni kell, mert ha tudományelméleti szempontból csekély is az értéke, norma jellege sok munkát megtakarít és hasznos segítséget jelent. Ha ettől a jellegétől megfosztanék, akkor gyakorlati értékét vesztené. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a normák sem örök érvényűek. A tudományok fejlődnek, a fejlődéssel a tizedes rendszernek is lépést kell tartania. A fejlesztésre Duyvis azt az eljárást javasolja, hogy az elavult részek érvényét fokozatosan szüntessük meg és a megfelelően újjáalakított tárgyat eddig be nem töltött számra helyezzük át. Ez által elérjük, hogy egy DK számnak ne legyen kétféle értelme. A hatályát vesztett, elavult rész lassan elsorvad, míg korszerűen átalakított formája új számon tovább fejlődik. Ez az eljárás a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet 1928. évi kölni konferenciáján került megvitatásra. Szemléltető példa a Világítástechnika beosztásának alakulása. Az 1905. évi osztályozó könyvben ez a tárgy részben az elektrotechniká-
