A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
74 Válság a művészetben és az irodalomban. Die Krise in der Kunst und in der Literatur. Általában. — Im allgemeinen. VI. Ligeti Pál. Új Pantheon felé. A kultúrák élete a művészet tükrében. Bp.: Athenaeum [1926.] 260 p. 101689 A művészet történetfilozófiai szempontból való története és a stílusokból való következtetés a szellemi, politikai és társadalmi eseményekre. A modern kor három összetevő eleme : az alsó réteg, a marxizmus, a felső, a kései kapitalizmus, a középső a fasizmus. Az irányok jellemzése és kihatása. A történeti hullámelmélet alkalmazása a mai válságra. A krízis ma gyorsan elmúlik, de később fog kitörni a nagy válság. Ez nem a kultúra kontinuálását fenyegeti, hanem a civilizációs elemek pusztulását. (Igen jelentős mű.) Ortega y Gasset, Jósé. Die Vertreibung des Menschen aus der Kunst. (La deshuma- nisacion del arte.) 85156 = Die Aufgabe unserer Zeit. Übers, v. H. Weyl. Stuttg. : Deutsche Verl. Anst. (1932.) 121—176 p. A modern művészet emberi vonásait levetette, ugyanakkor fajsúlyát vesztette. Tietze, Hans. Lebendige Kunstwissenschaft. Zur Krise der Kunst und der Kunstwissenschaft. Wien : Krystall Verl. 1925. 100 p. 85654 A festészeti expresszionizmustól kezdve tárgyalja a modern irányokat. A festészet felbomlása. A kritika szerepe. Az irányok kaosza. Az Ízlés válsága. Küzdelem a konvenció ellen és az új művészet. Vogel, Heinrich. Die Krisis des Schönen. Berlin: Furche Verl. 1935. P 701 A válságot határnak fogja fel. Ebből a szempont- ból vizsgálja a szép fogalmát, mint az egyik oldalon letűnt, a másikon újra felkelő esztétikai magatartást. Weidle, Wladimir.—Das Schicksal der modernen Kunst. Luzern : Vita Nova 1937. 165 p. Az összes művészetek, főként irodalom és zene területén a krízis tünetének vizsgálata. A mai művészet sajátságai : a hatás mindenáron, — a költészet helyett : a kigondolt, — a közösség helyett : a solipszizmus, — a technika túltengése,— stílus helyett: stilizálás, — a valóság kiűzése a művészetből. Ball, Hugo. Der Künstler und die Zeitkrankheit. 9702 = Hochland. Jahrg. XXIV. 1916. p. 129—142, 325—344. A művész valóságérzete csökkent az élet elérték- telenedése miatt. Bry, Carl Christian. Der Kitsch. 4702 = Hochland. Jahrg. XXII. 1925. 399—411 p. A giccs mai egyeduralma az élet meghamisításából fakad. Istrati, Panait. Die Kunst und die Menschen von Heute. 2562 = Europäische Revue. Jg. VIII. 1931. p. 287—302. A háború-utáni művészet kritikája. Kreitmair. Stirbt die Kunst? 4644 = Stimmen der Zeit. Bd. 116. 1929. 116—127 p. A mai látszólagos gazdagság a művészetben : a kollektív ember szellemiségének megfelelő alacsony színvonal. Lindemann, Reinhold. Der moderne Künstlermensch und der christliche Künstler. 4702 = Hochland. Jahrg. XXV. 1928. p. 50—69. A keresztény művészet a krízisben. Irodalom. — Literatur. Brand, Guido K. Werden und Wandlung. Eine Geschichte der deutschen Literatur von 1880 bis heute. Berlin: Verl. Wolff 1933. 571 p. 84089 A német irodalomban jelentkező krízis-szellem, (p. 461— ) Fehr, Bernhard. Das England von heute. Kulturprobleme, Denkformen, Schrifttum. Lpzg : Tauchnitz 1932. 99 p. 79827 Modern angol embertípusok. A művészet formái. A tömegművészet és elemzése. A kisebbségi művészet. A krízis-irodalom Angliában : gazdaság, szociális élet, szellem, állam, tudomány, vallás. Forst de Battaglia, Otto. Der Kampf mit dem Drachen. Zehn Kapitel von der Gegenwart des deutschen Schrifttums und von der Krise des deutschen Geisteslebens. Berlin : Verl. F. Zeitkritik 1931. VIII, 293 p. 78834 A modern európai, de főként német és osztrák divatos irodalomban jelentkező léha, lealacsonyodott szellem és Ízlés ellen való küzdelem. Az irodalmi kritika területén a krízis-tudat legerősebb jelentkezése. Fontos fejezet, amely a freudista alapon álló szekszuális aberrációk problematikájába elmerülő elbeszélő irodalmat (Satyre sehen dich an) és amelyik a morálisan lezüllött színházat (Schaubühne als antimoralische Anstalt) tárgyalja.
