A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
75 Goetz, Bruno. Deutsche Dichtung. Ursprung und Sendung. Luzern: Vita Nova Verl. 1935. 59 p. 87441 A krízis-gondolat jelentkezése a német költészetben. A németség tradíciója és megújulása e tradícióból. Lalou, René. Défense de l’homme. (Intelligence et sensualité) [192?] 5. Ed. Paris: Kra 1926. 251 p. 59588 A humánum gondolatának válsága a francia irodalomban. A formák felbomlása, a pszichologiz- mus és lírizmus, mint krízis-tünet. Lewisohn, Ludwig. Expression in America. London: Butterworth [1931.] XXXII, 624 p. 79754 A krízis jelenségei az amerikai irodalomban, főként a regényben. Új szellemiség, formák és élettörekvések. (p. 233— ) Ortega y Gasset, Jósé. Gedanken über den Roman. (Ideas sobre la novela). 65250 = Die Aufgabe unserer Zeit. Übers, v. H. Weyl. Stuttg. : Deutsche Verl. Anst. (193?) 177—232 p. Dosztojevszkij és Proust után a regényt, mint müformát kiélték. A modern Ízlés új követelményei. Wolters, Friedrich. Stefan George und die Blätter für die Kunst. Deutsche Geistesgeschichte seit 1890. Berlin: Bondi 1930. 589 p. 5 t. 71423 Alapvető szellemtörténeti mű, amely Nietzsche utáni időtől kezdve nyomon követi a válsággondolat fejlődését 1930-ig. Állandóan tekintettel van a szellemi, társadalmi, művészi krízisre és S. George éthoszát vallja a német szellem meg- újítójának. Benjamin, Walter. Krisis des Romans. 2600 = Die Gesellschaft. Jg. VII. 1930. p. 562—566. A polgárság regény-műfajának letörése. Carswell, Donald and Catherine. The crisis in criticism. 4449 = Nineteenth century and after. Vol. CXI 11. 1933. p. 107— Színház — Theater. Valér Erik. A korszerű színpad. Bp.: Kosmos 1936. 158 p. 86506 A színpadi technika története. A mai színjátszás forradalmi újításai. A technika túlsúlya. A jövő színpadja. Az irodalmi és művészeti kritika ellaposodása és válsága. Dülberg, Franz. Inflation des Geistes? 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 57. 1930. p. 35—59. A szellemiség válsága az irodalom és művészet területén. Forst de Battaglia, Otto. Die Tragödie des Schrifttums der Deutschen. 1743 = Das neue Reich. Jg. XIII. 1931. p. 631—633 & 653—655. Az erkölcsi és Ízlésbeli lazaság jelentkezése az irodalomban és a közönség igényében. Franzen, Erich. Die Krise des individualistischen Romans in Frankreich. 4455 = Die neue Rundschau. Jg. XLVII. 1936. p. 199—208. Céline, Malraux, Jouhandeau regényeinek ismertetése és bírálata. Mauriac, Francois. Die Krise des Romans. 4455 = Die neue Rundschau. Jg. XL. 1929. p. 641—662. A régi regény célja: szórakozás. Az új regény feladata : a mélyebb emberismeret. Petiot, H. The problems of french post-war literature. 4449 = Nineteenth century and after. Vol. CX. 1931. p. 359—372. Jelentősebb francia regényírók (Arland, Gide, Proust Romains stb.) spirituális áttörése és a szellemi válság. Przywara, Erich. Antlitz der Zeit. 4644 = Stimmen der Zeit. Bd. 115. 1928. 44—52 p. A válság jelentkezése a német lírai költészetben. Trilling, Lionel. Is literature possible? 1258 = The nation. Vol. CXXXI. 1930. p. 405—406. Az európai és amerikai regényírás krízise. Werner, Bruno E. Schicksalsstunde des deutschen Schrifttums. 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 58. 1931. p. 12—18. Az egyéni érvényesülés érdeke és a szellemiség harca a német irodalomban és tudományban. Harsányi Grete. A színház válsága. 4694 = Magyar Kultúra XIX. évf. 1932. p. 103—106. A mai színház válsága a generációk harcának részjelensége. Film. Harms, Rudolf. Kulturbedeutungen und Kulturgefahren des Films. Karlsruhe: Braun 1927. 70 p. 65440 Filmszociológia. Párhuzam a tömegízlés és a film között. A gazdasági és társadalmi szempont. A film és a mai ember. Schopen, Edmund. Das Kulturproblem des Films. München : 1929. P 792.91 A film kultúrproblematikája. Technika vagy művészet? A film szociológiája. (Alapvető tanulmány.)
