A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
55 I. Profetikus krizeologiák. — Prophetische Kriseologien. Cohn, Jonas. Der Sinn der gegenwärtigen Kultur. Ein philosophischer Versuch. Lpzg : Meiner 1914. XI, 297 p.' 34572 A jelenkor vizsgálata, mint filozófiai feladat. I. az egyéni én vizsgálata: a felszabadulás, ennek nyomán a széttöredezés, a szabad én felépítése újból : a tudatos személy. II. : az ember a közösségben. A személyiség, mint szociológiai jelenség. A három stádium itt : az érzelmi közösség, a célközösség és az életközösség. Az ember helyzete a világban. Az ember és az istenség. Kierkegaard, Sörén. Kritik der Gegenwart. Aus d. Dän. [1846.] Übers, u. mit Nachw. vers. v. Thdr. Haecker. Innsbruck : Brenner 1914. 87 p. 41609 Az első modern krízistudattal írt tanulmány. Szembeállítja: a reflexiós és a szenvedélyes embert. A szenvedélyes ember a teremtő. A reflexiós a modern típus, akinél »a helyzetek valósága ellanyhul és az egész lét kétértelművé válik«. A reflektált idő jellegzetes tünete : az irigység (ressentiment) s ebből következik az általános nivellálás, amely minden kiemelkedőt elnyom és megfojt. A reflexió ellentéte a szellemnek s a belőle folyó nivellálás »ma megfelel annak, ami az ókorban a sors volt«. A modern korban így merül fel a szétesés, a formátlanság, a tartalom- talan beszéd (fecsegés, közvélemény, közösség problémája), a felületesség és a lázadás mentalitása. Jennings, H. J. The coming economic crisis. London : Hutchinson 1918. 136 p. 39082 Ä háború következményeképen a prosperitás eldo- rádója megszűnik és sohasem fog visszatérni. A szabad kereskedelmet megkötik s egy szigorú tarifapolitika lép életbe. A háború financiális könnyelműségei sokszorosan megbosszulódnak. Lessing, Theodor. Europa und Asien. (Untergang der Erde am Geist.) [1914] 5. neu gearb. Aufl. Lpzg: Meiner 1930. VI, I, 360 p. 72429 Történetfilozófiai és kritikai fnű, amely Európát, a szellem világát szembeállítja Ázsiával, a lélek világával. A lélek az organikus, egyben kozmikus ember tulajdonsága s ez valósult meg az ázsiai kultúrákban. A szellem a szerzőnél egyenlő a démonikus intelligenciával és hatalmi ösztönnel, amely technikájával az életet a földről kiirtja. Mereschkovski, Dimitri. Der Anmarsch des Pöbels. Übers, v. Harald Hoerschelmann. München: Piper 1907. VII, 130 p. A 47.32/39 A csőcselék felkelésében vallásos jelenséget lát. A tömeg az atheista, materialista, szépségromboló és formafelbontó elem, amely most a világba betört. Ez a nyugati kultúra teljes pusztulásához vezet s romjain egy új kereszténység éled. Mereschkowskj, Dimitri. Auf dem Wege nach Emmaus. Übers, v. Alexander Eliasberg. München: Piper 1919. 254 p. 1 t. 64331 Egy sorozat tanulmány, amelyek legtöbbjének alapgondolata a válságba jutott ember : vallási, • irodalmi, morális, társadalmi stb. oldalról. Különösen jelentős: »A polgárság virágai«, »Vallás és nacionalizmus.« Nietzsche, Friedrich. Werke. Bd. 1—11. Lpzg:. Kroner [1919] Bd. 9—10. Der Wille zur Macht. 57945 Az »Európai nihilizmus« c. fejezet a modern krízisirodalom első és teljességben el nem ért alapvetése. Az ok nincs pontosan megjelölve. Moralitás, vallás, demokratizálódás, mint történeti, szellemi, biológiai ú. n. décadence-folyamat eredménye, hogy Európa oly pontra ért, ahol egész múltját, le kell vetnie. Leszámolás a társasélet, államiság, tudomány, erkölcs, vallás minden értékével. (Az eddigi legmagasabb értékek bírálata). A dekadencia folyamata a kereszténységben csúcsosodott ki, mint a vallásos morális értékek életrendje uralkodott a világon. N. animális, pogány, vitális értékekre helyezi az emberiséget (Umwertung der Werte). Az új értékelés a görög és az elsődleges germán életelemek felújítása. Részleteiben, ítéleteiben, megfogalmazásaiban és szemléleteiben kimeríthetetlen mű, amelyre minden válságról szóló műnek önkéntelenül vissza kell térnie. A legalapvetőbb könyv. Palágyi Melchior. La crise de l’idée européenne. Lausanne : La Revue politique internationale 1916. R 301.3 Az európai szellemi, politikai, társadalmi válság előzményeinek szemlélete. Pannwitz, Rudolf. Die Krisis der Europaei- schen Kultur. Nürnberg: Carl 1917. [8,] 261 p. (Rudolf Pannwitz Werke 2. Bd.) 73080 Nietzsche alapján álló mű. Alapgondolatában rokon Spenglerrel és csaknem azonos Evolaval. A kiindulási pont Napoleon, aki Európát az európai tradíció humanum-gondolatára akarta egy birodalomba egyesíteni. Szembeszállt vele Anglia, amely ezt a törekvést megakadályozta. Ezóta az angol befolyás alatt élő Európában : szellemisége érvényesül. Az angol szenzualista racionális pragmatizmus felemésztette Európa teremtőerejét. Szem- benáll az antik hagyományon álló Voltaire, Goethe, Nietzsche szelleme. A radikális kritika a gondolkozás, a moralitás, társadalami jelenségvilág egész területére kiterjed. Rathenau, Walter. Von kommenden Dingen. Gesammelte Schriften. Bd. 3. Berlin: Fischer 1925. 367 p. 64480/3 Az elkövetkező idő jellemvonásai. A mai túlnépesedés, ennek következtében a gépiesség, exakt tudomány, elvont gondolkozás, technika. Ezzel szemben az ember kívánsága: a szabadság. A morális célt azonban az út határozza meg s ez : a gazdaság. A gazdaság problémái. Ezt kiegészíti a morális megújulás és az emberi akarat megnövekedése. Rathenau, Walter. Zur Kritik der Zeit. Gesammelte Schriften. Bd. 1. Berlin : Fischer 1925. 306 p. 1 t. 64480/1
