A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
56 A XIX. század közepéről keltezi a kultúrfordulót. A megkísérelt megoldások. A történeti folyamat: a felső osztályok felőrlődése. Az új idő betörése. A világ mechanizálódása : organizációban, termelésben, társadalomban, magánéletben. Az ember helyzete az elgépiesített és elgermanizált világban. Russell, Bertrand. Grundlagen zur eine soziale Umgestaltung. [Principles of social reconstruction 1916.] Übers, v. Margarete Hethey. München: Drei Masken Verl. 1921. 493Ó6 A háború alatt készült könyv előre látja a huszas és harmincas évek társadalmi káoszát. Részletesen kitér a gondolkozás, a nevelés, a népesedés, a gazdaság kérdéseire. Spengler, Oswald. Der Untergang des Abendlandes. Umrisse e. Morphologie d. Weltgeschichte [1919.] 10. Aufl. München: Beck 1920. Bd 1—II. 44492 Nietzsche és Evola könyvén kívül a válság egész jelenségvilágát a legteljesebben foglalja össze. Kiterjed a kulturális, politikai, társadalmi, szellemi és gazdasági jelenségekre. Főszempontja történeti. Felfogása szerint a kultúrák organikus képződmények, amelyeknek élettartama kb. ezer év. Behatóan vizsgálja a görög, középkori, az arab kultúrát s az ott nyert eredményeket alkalmazza a nyugati (fausti) kultúrára. Megrajzolja a kultúra világképét, zenéjét, plasztikáját, életérzését és filozófiáját. A mai válságot egy jelenségen mutatja be minden részletével : a nyugati kultúra pusztulása előtt áll s ennek jele, hogy az állam és gazdaság, hatalom és pénz küzdelemre készül. Ez a harc a kultúrák utolsó fázisaiban szokott fellépni, amikor már az eleven kultúra, civilizációvá merevedik s amikor a tőke s a cezarizmus szembeszállnak a világhatalomért. A nyugati kultúra ezzel a nagy háborúk és társadalmi zavarok stádiumába érkezett, ahol már csak egy erő érvényesül : a kíméletlen hatalom. Unamuno, Miguel de. Das tragische Lebensgefühl. . (Del sentimiento trágico de la vida. 1913.) Übers, v. Robert Friese. München : Meyer 1925. XIII, 413 p. 59427 A XIX. század vallástalanságának feloldása után a vallásos tudat ébredését hirdeti. Ez a vallásos tudat : tragikus, keresztény. A racionalizmussal szemben az irracionálist, az absztrakt gondolkozással szemben a konkrétet és exisztenciálisat a materializmussal szemben a spirituálist hangoztatja. Minden ellentét végül is a személyes halhatatlanság kérdésében csúcsosodik ki. U. krizis- tudata úgy látja, hogy ma az emberiség a radikális kereszténység útjára lépett. H. Szellemi válság. — Die geistige Krise. Általában. — Im allgemeinen. Berdjajew, Nikolaj. Der Sinn des Schaffens. Versuch einer Rechtfertigung d. Menschen. Übers, v. Reinhold v. Walter. Tübingen: Mohr 1937. VI, 393 p. 63030 Alapvető mű. A krízist alkalomnak tekinti, amelyben az ember örök kérdései egész valóságukban és nyíltan jelennek meg. Alapgondolata : az ember a világban fogságban van. A teremtés, alkotás az az aktus amely ebből a fogságból megszabadítja. A legfőbb alkotás : a gondolat, a szellem, amely a filozófiában nyilatkozik meg, de amelynek végső értelméről csak a vallás nyújt teljes felvilágosítást. Az alkotó szellem jelentkezik az ember minden életvonatkozásában : cselekvésében, családjában, művészetben, társadalomban. B. ebből a szempontból az egész jelenkort végigelemzi és visszatér a kiindulópontra, hogy : a szellemi alkotás szabadsága váltja csak meg az embert. Bie, Richard. Diagnose des Zeitalters. Weimar : Duncker 1928. VIII, 212 p. 65497 A katholicizmus a szerző szerint a kimerült emberiség lelki jelensége, a nacionalizmus a frontszellemből született, az amerikanizmus azt jelenti, hogy Európa elvesztette önállóságát, a bolseviz- mus az anarchia jelentkezése. Ezt az alapvető felfogást vezeti végig a modern világ kulturális jelenségein, irodalmon, színházon, festészeten és tudományon. Diesel, Eugen. Die Stellung des Geistes im Weltbild der Gegenwart. Potsdam : Protte Verl. 1936. P 177 A szellem helyzete a múltban és ma. A jövő bizonytalansága. A világkép változása 1900-tól. A szellem téves felfogása. Az igazi szellem felé való fordulat. (Alapvető tanulmány.) Diesel, Eugen : Der Weg durch das Wirrsal. Das Erlebnis unserer Zeit. 4. umgearb. Aufl. Stuttg.: Cotta,. 1932. X, 280 p. 82731 Egyik legalapvetőbb mű. A világtörténetet a barbar- izmus és a kultúra szellemének küzdelme és váltakozása alapján fogja fel. Ami az emberiséget létében veszélyezteti, mindig a barbárság betörése volt (rendetlenség, durva pusztításösztön, rablás, kultúra iránt való közöny stb.). Első részében az eszköz fejlődéstörténetét mondja el a gépig. A gép megjelenése az eleven életet fenyegeti. A látszatélet, a lárvavárosok kora. Ez a technika és gazdaság lezüllése. Az élettelenség jelentkezik a társadalmi életben is (a mechanikus ál-rend, a tömeg, a sorsból eltűnik az élő morál). A szellem nemtelenné és terméketlenné válik. A jövő útja : a technikai gazdaság gondolatától való eltávolodás, a népek új életformája és a szellem megújulása. Flake, Otto. Bilanz. Versuch einer geistigen Neuordnung. Stuttg.: Engelhorn 1931. 248 p. 78805 A mai idő válságát a racionalizmusból a spiritualizmusba való átváltódással magyarázza. Az értelemkultuszt elveti és az új értékeket kijelöli. Groeninger, Georg. Der Zusammenbruch des Geistes. Stuttg.: Deutsche Verl. Anst. 1932. 186 p. 7944 3
