A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937

Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében

140

A magyarnyelvű irodalomban azok az írók szerepelnek sűrűbb olvasással, kiket még ifjabb korban szerettek volna megismerni olvasóink, de a helyes könyvszelekció csak a későbbi években a (19 évtől) nyújt.

Munkásosztálybeli olvasóink regényolvasását a magyar és a külföldi (magyar- nyelvű) irodalom szerzői közül a realista írók érdeklik elsősorban. Dosztojevszkij emelkedik ki a legtöbbet olvasott írók közül. Tapasztalatunk alapján megemlíthetjük, hogy ez a csoport Zolától elfordulóban van és inkább az orosz és északi írókat Keresi. Érdeklődésük sok szempontból egyoldalú. Mi, ajánlásainkkal az egyoldalú érdeklődést helyes irányba igyekszünk fordítani. Elsősorban a magyar és csak másodsorban a külföldi szerzők legjobb műveit ajánljuk. A háztartásbeli munkásnők olvasási adatait nem bontottuk szét, mert a rendelkezésünkre álló adatmennyiség erre nem elegendő.

E réteg idegennyelvű olvasásáról sem közölhetünk tabellát, mert az elenyészően kicsiny adatmennyiség kategóriák szerinti tagozása esetén teljesen szét- porlott volna. Hogy fogalmunk legyen a legolvasottabb külföldi írókról, néhányat felsorolunk: Galsworthy 18, Mann Th. 15, Schnitzler 11, Proust 9, Undset 8, Ganghoffer, Hauptmann G., Herzog, Loti, Wells H. G., Zweig S. 6 ; Bartsch, Kästner, P. Keller, Michaelis, Sudermann műveit 5 esetben olvasták stb. Összegezésül közöljük, hogy az 1. és II. sz. tabellát 243 magyar, 217 külföldi, (magyar- nyelvű) és ebben a bekezdésben felsorolt, 190 külföldi író (idegen-nyelvű) műveinek olvasási adataiból állítottuk össze.

Bár nem tartozik jelen statisztikai munkálatunkba, mégis megemlítjük, hogy a munkás-olvasók száma állandó emelkedést mutat könyvtárunk olvasói között. Bérmunkás-kategóriába tartozó olvasónk volt 1934-ben 148, 1935-ben 173, 1936-ban 182, 1937-ben 223.

A népkönyvtár lüktető életének 90 napját mutatjuk be a grafikus mellékletekben, statisztikai megfigyelések alapján. Felvilágosítást nyerünk sok, eddig ismeretlen könyvtári jelenségről; meglátjuk az irányító, a segítő és védő könyvtári tevékenységet. A könyvtár pedagógiai feladatának, munkásságának ismertetése után lássuk e tevékenység eredményét a grafikus ábrákon.

Az V. sz. grafikus ábra igazolja az előző oldalak megállapításait. A magyar szépirodalom, a magyar szellem és történelem megismertetése alapvető feladatunk. Az V. sz. grafikus ábrán az életkorok különböző kategóriáit látjuk. A korcsoportokat négy éves egységekbe foglaltuk, mert csak így tudtuk elválasztani az erősebb ellenőrzés alatt álló csoportot a többi korcsoporttól.

Az életkorok különböző csoportjai közül élesen kiugrik a 15—18 évesek könyvolvasása. Ez a csoport bár 29-3%-kal szerepel olvasóink között, a magyar szépirodalom 90 napi olvasásából mégis 41-0%-ban vette ki részét (V. sz.), ha a műfajok szerinti százalékot összeadjuk (R = regény, E = elbeszélés, K = költemény, Sz = színmű.). A 19—22 évesek csoportja 15-3%-os arányszámához képest csupán 13-5% magyar szépirodalmat olvasott. Az idősebb olvasók csoportjában — a korlátozások megszűntével — a külföldi irodalom olvasása emelkedik. A 19—22 éves olvasók csak 15‘3%-ban olvastak magyar szépirodalmat s 20-1%-ban magyarra fordított külföldit. Hasonló az arány a többi korcsoportban is (1. az V. és a VI. sz. grafikus táblát.)

A VII. sz. grafikon nőolvasóink nyelvtudásbeli készségét világítja meg a korcsoportok keretében. Hogy a feltűnő jelenségeket megérthessük, a VII. sz. grafikon, műfajok szerint összevont (R. E. K. Sz.) százalékos adatait össze kell hasonlítanunk olvasóink korcsoportok szerinti százalékos megoszlásával. (IV. sz.