A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében
139 vekkel, könnyen megtörténhetnék, hogy raktára a divat elmúltával sok felesleges teherrel telnék meg s ez a könyvtár eleven életének végét jelentené. A könyvtár legfőbb feladata tehát, hogy divattól függetlenül idő és értékálló könyveket szerezzen be. Ha egy könyvtár könyvállományának nagy része az idők folyamán elavul, akkor a könyvtár visszafejlődik. Hogy egy könyvtár fejlődését megőrizhesse, szükséges időnkint anyagának felfrissítése. A holt, a nem olvasott anyag selejtezése vagy áthelyezése révén a könyvtárnak minőségi munkáját kell megóvnia. A minőségi munka fokmérője minden népkönyvtár értékének! A városi könyvtárak olvasóit, tehát a városi embert a folyóiratok, az előadások, a reklám, az újság stb. nagy vonalakban tájékoztatják a megjelent könyvújdonságokról s így több-kevesebb kritikai előkészítéssel nyúlnak a könyvhöz, de olvasásuk természetesen szórakozás. Nekünk ezt a szórakozást a kulturális színvonal emelése érdekében hasznossá, ízlés- és erkölcsnevelő szempontból értékessé kell tennünk. Az I. sz. táblázaton az írók olvasottsági rangsorának érdekes hullámzását figyelhetjük meg. A középiskolás leánytanulók csoportjának olvasását két tényező szabályozza : az iskola és a könyvtár. Az iskolai kötelező olvasmányok oly intenzíven jelentkeznek könyvkéréseikben, hogy sok ma még divatos írót is megelőznek a kötelező olvasmányok írói, így: Eötvös J. megelőzi Gulácsyt; Jósika, Arany J., Kemény Zs. olvasása Komáromit; Kisfaludy K. és Vörösmarty Zilahyt és Tormayt, sőt a ma legdivatosabb írót, Harsányi Zs.-t is, aki pedig magyartárgyú életrajzregényeivel kétségkívül hasznos munkát végzett az oktató szépirodalom terén. Kiemelkedő jelenség Mécs László verseinek aránylagosan intenzív olvasása. Ez azzal magyarázható, hogy napjaink két uralkodó vezéreszméje, a nemzeti gondolat megerősödése és a vallásos élet megújhodása az, ami az iskolai oktatást is erősen átszövi és az ifjúságon keresztül a könyvtári életben is érezteti hatását. A diáklányok olvassák ma a legtöbb színmüvet és költeményt, ez számszerűen is kidomborodik az V. és Vili. sz. grafikus táblán. Ez az érdeklődés is szorosan összefügg az iskolával, Arany, Vörösmarty, Petőfi, Mécs, Csokonai stb. költeményei és Kisfaludy, Shakespeare, Gaal, Szigligeti, Moliére, Herczeg, Zilahy, Gárdonyi stb. színművei is kötelező olvasmányok. Nem tudjuk annak okát, hogy fiókkönyvtárunkban Ady műveit nőolvasóink miért nem olvassák, holott könyvállományunkban Ady művei meglehetősen nagy példányszámban szerepelnek; ugyanezt a jelenséget észleltük Szabó Dezső műveinél is, melyek pedig a huszas években nagy érdeklődésnek örvendtek. Mindkét szerző munkáit ma inkább férfiolvasóink olvassák. Ilyen és hasonló jelenségek magyarázata külön kutatást igényelne. S ez nem volna érdektelen, mert sok rejtett olvasó-lélektani jelenségre rávilágítana. Középiskolás lányoknál, Herczeg Ferenc és Csathó Kálmán áll az olvasási rangsorban az első és harmadik helyen, ezzel szemben az intellektuális dolgozó csoportban Herczeg a 10., Csathó a 21. helyen helyezkedik el; a háztartásbeli, nem dolgozó intellektuális csoportban pedig Herczeg a 4., Csathó a 13. helyen látható. Ennek az a magyarázata, hogy mind a két csoport már középiskolai tanulmányi ideje alatt megismerte a fentemlített két szerző műveit. Nőolvasóink olvasmányai között a következő írókat találjuk az élcsoportban: Surányit, Gulácsyt, Komáromit, Móriczot, Herczeget, Zilahyt, Nyirőt és Harsányit s végül, de még mindig elsősorban Jókait. A felsorolt írókat főként Egyedül vagyunk, Míg új a szerelem, Nagy Lajos, Pro Libertate, Mathias Rex, Magyar Rapszódia, Jézusfaragó ember stb. új megjelenésű műveikért keresik.
