A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Kempelen Farkas két ismeretlen kéziratkotetea Fővárosi Könyvtárban
122 magyarázható, hogy még 1770-ben résztvett a pozsonyi hajóhíd megépítésében, 1772-ben pedig már a schönbrunni park szökőkútját rendezte be. Ennek lényege abban állott, hogy a hegyekről leomló víz nyomásával mozgásba hozott egy vízszintesen körbefutó hengert, mely felszöktette a vizet. 1774-ben a pozsonyi zálogház megalapításában működött közre, 1776-ban pedig a budai várpalota építése és berendezése körüli munkálatokat vezette. III. Károly uralkodása alatt Regal budai várparancsnok a romokban heverő budai várpalota helyébe szerény emeletes épületet emeltetett, mely nem volt alkalmas arra, hogy az egész nemzet által annyira tisztelt, népszerű királynő, Mária Terézia benne lakjék. Mivel a rendek azt remélték, hogy a királynő Budára teszi át székhelyét, 95.000 forintot ajánlottak fel egy tágasabb és díszesebb palota építésére. Mária Terézia le is bontatta a régi épületet, hogy helyet adjon a nagy Hildebrandt tervei szerint épült barokk palotának. Az évtizedekig húzódó építkezésből és berendezésből Kempelen is kivette részét. 1777 és 1780 között konstruálta két gőzgépét, melyek közül az első a Ferenc- csatorna építésénél jó szolgálatokat tett. Amíg az azidőben használatos gőzgépek csak vízszivattyúzásra voltak alkalmasak, addig a Kempelen-féle gőzgép más célokra is megfelelt, mert »forgótengellyel« volt ellátva, mely »közvetlenül« mozgott. Ez az univerzális magyar zseni tehát James Watt-tal egyidőben, s tőle függetlenül feltalálta a modern gyáriparban korszakalkotó jelentőségű forgattyút. A másik gép valószínűleg a gőzturbina kezdetleges alakja lehetett. Hogy mennyire eredeti alkotások voltak ezek a gépek a maguk idejében, annak bizonyítéka, hogy 1788-ban mind a kettőt szabadalmazták.1) 1779-ben készítette Kempelen a vak Paradis Teréz, a kiváló zeneművész számára sajtórendszerű írógépét, amely találmány tehát nem Remington dicsősége, hanem a magyar géniuszé, mely évtizedekkel megelőzte az angolt. 1783-ban Kempelen elkészült világhírű beszélőgépével, 1786-ban már a budai várszínház építését vezette. Még ugyanebben az évben II. József az egyesült magyar és erdélyi udvari kancellária tanácsosává nevezte ki2) a lankadatlan munkásságú férfiút, akinek ügybuzgalmát nem ingatta meg sem az, hogy a Mária Teréziától kapott évi 1000 forint nyugdíját többekkel együtt elvesztette, sem az, hogy II. József — aki mindent maga végzett — nem vette igénybe bizalmas tanácsadói szolgálatait, mint a nagy királynő. 1794-ben még kidolgozta egy az Adriához vezető csatorna tervezetét, hogy 1798-ban, hatvannégyéves korában, megrongált egészségére való tekintettel maga kérje nyugdíjbahelyezését. Negyvenhárom évi terhes szolgálat után, 5000 forint nyugdíjjal vonult vissza ez a sokoldalú, fáradhatatlan szellem. Ezután kapta a Római Szent Birodalmi lovas nemességet, s a Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagságát. Egy világraszóló sikerektől koronázott termékeny élet alkonyán, hatévi jól kiérdemelt pihenés után, 1804 március 6-án, hetvenéves korában halt meg Kempelen Farkas, a magyar géniusz örökkévaló dicsősége. Bécsben lévő sírjának igen találó felirata : Non Omnis Moriar! * Lássuk már most Kempelen három legnevezetesebb találmányának: a sakkozó-, az író- és a beszélőgépnek részletesebb leírását. A sakkozógép gondolata 1769-ben támadt Kempelenben, amikor egy Pelletier nevű francia, Mária Terézia bécsi udvarában mágneses mutatványokat produkált. 9 Kempelen Béla: Kempelen Farkas. Természettudományi Közlöny, 1904. évf. 678. s következő lapjain. 2) Országos Levéltár, Index Indiv. Cane. R. Aulicae. 26. K. (14431 —1786.SZ.)
