A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1934
Koch Lajos : Matlekovits Sándorné-Szuk Róza naplója (A Fővárosi Könyvtár Bq 927/38. sz. kézirata)
90 1 Lipót részesévé vált annak a nehéz és úttörő munkának, mely által a Nemzeti Színház a magyar zene történetében soha el nem múló érdemeket szerzett magának. 1837. augusztus 29-ike feledhetetlen dátum a magyar zene történetében, mert ezen a napon játszott a Nemzeti Színház személyzete először operát. Aránylag szerény eszközökkel dolgozott (a zenekarban mindössze 34 ember ült, de a lehető legjobb hangszerjátszók voltak együtt), a társulat nagy szorgalma és buzgó törekvése a hálás közönségnél barátságos fogadtatásra talált. Sokat kellett dolgozni, mert aránylag kisszámú közönségnek kellett változatos műsort nyújtani, hogy a színházat sűrűn látogassa. Hetenkint háromszor adtak operát s minden nevezetesebb dalművet bemutattak. Azok a nevek, melyek a Nemzeti Színház első dalmű társulatának tagjai között szerepelnek, örökre büszkeségei lesznek a magyar operajátszásnak : Schodelné, Hollóssy Kornélia, Benza Ida, Déryné, Udvarhelyi, Fáncsi, Füredy, Stéger stb. Vezérük 1838-tól Erkel Ferenc. Negyvenhét éven át játszott a Nemzeti Színház operát, míg végre az opera önálló hajlékot kapott s ebből a negyvenhét évből harminckét éven át volt Szűk Lipót az első gordonkása. Szűk Lipót nemcsak azért volt megbecsült tagja a színház zenekarának, mert karmestere, Erkel Ferenc, nagyra tartotta őt, hanem azért is, mert kezdeményezője és végrehajtója volt minden olyan megmozdulásnak, mely a zenekar tagjai erkölcsi és anyagi jólétének emelését célozta. így résztvett a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének megalapításában, választmányi tagja volt a magyarhoni zenészsegélyző egyletnek, alapító tagja volt a Nemzeti Színház zenekarának tagjaiból 1853-ban alakult Philharmoniai társaságnak. A Philharmoniai társaság első választmányának, illetve bizottságának tagja volt Erkel Ferenccel, a két Doppler fivérrel, Ridley-Kohneval, Huéer Károllyal és Kirchlehner Ferenccel együtt. A bizottság három legbuzgóbb tagja, kik a Philharmoniai társaság létrehozásán és hangversenyei megrendezésén legtöbbet fáradoznak: Doppler Ferenc, Kirchlehner Ferenc és Szűk Lipót. Szűk egyúttal a Philharmoniai társaság első pénztárosa. Ugyancsak Szűk Lipót az, ki megalapítja 1850-ben a szabadságharc utáni első magyar kamarazene együttest, az úgynevezett Ridley-Kohne—Szuk-féle quartett-társaságot, mely első összetételében 1850—1858-ig működött s amelynek Ridley-Kohne, Kirchlehner, Spiller és Szűk voltak tagjai. Más összetételben (Saphir Károllyal, Zöllner Rudolffal, Krausszal, Möldner Károllyal) Szűk tovább is játszott kamarazenét s az »Európa« szálló termében, majd később a Beregszászi-féle zongorakereskedés Nagyhíd- (ma Deák Ferenc) utcai és Kigyó-utcai helyiségeiben, valamint a megnagyobbított evangélikus gimnázium dísztermében tartott bérleti hangversenyei híresek voltak. A vonósnégyes társaság a világ- irodalom legnagyobb remekeivel ismertette meg, állandóan zsúfolt teremben a pesti közönséget s mindenkor a legnagyobb elismerést aratta. Az Ábrányi által szerkesztett kitűnő »Zenészeti lapok« azt írja róluk : »Fentnevezett urak mindnyájan kipróbált vitézek a négyes zeneestélyek terén s így csak jogosult sikert s élvezet reményeket köthetünk előadásaikhoz, melyeket a zeneközönség meleg pártfogásába ajánlhatunk«. A »Zenészeti lapok« egyébként mindenkor elismeréssel adózik a Szuk-féle négyes-társaságnak azért, mert a klasszikus zene művelésére vállalkozik s nem engedi, hogy azt a főváros művelt zenei közönsége nélkülözze. A társaság állandóan vetélkedik a szabatos és szépen árnyalt előadásban. »Hangversenyeik valóságos oázisok a zenészeti tespedésben. Ezek az urak művészeti lelkesedésből néhány élvezetes órát igyekeznek szerezni a közönség számára az unalmas, borús téli estéken.« Egyéb hangversenyekre is szívesen hívják meg Szűk Lipótot, mert lelkiismeretes és megbízható muzsikus. Kedvelt embere Hildegard főhercegnőnek, Albrecht főherceg, Magyarország kormányzója feleségének s Szűk Lipót gyakran baktat föl a királyi várba, hogy egy-egy Hildegard
