A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1934
Drescher Pál : Mit olvas a Fővárosi Könyvtár közművelődési fiókjainak közönsége?
70 térbe szorítják. Olvasottságuk igen nagy. Az egyéb irmeretterjesztő irodalom olvasásának analizálásától terem korlátozottsága miatt el kell tekintenem. Utalok a statisztikai kimutatásra, mely szakok szerint közli az egyes tudományok olvasottságának megoszlását. A magyar szépirodalom a kölcsönvett egész könyvmennyiségnek 34-8%át tette ki. Az összes szépirodalmi könyveknek pedig 45%-át. Meg kell jegyeznem itt, hogy a Fővárosi Könyvtár fiókkönyvtárai a főváros középiskoláival sűrű érintkezést tartanak fönn. A Fővárosi Könyvtár lassan-lassan átvette az egyre szűkebb keretek között működő s teljesen jelentéktelenné zsugorodott iskolai ifjúsági könyvtárak szerepét. A tanulóifjúság, mint statisztikánk mutatja, kötelező olvasmányainak jelentékeny részét könyvtárunkból szerzi be. Statisztikánkban sok helyt föltűnik, hogy a középiskola magasabb osztályaiba járó tanulók színvonaluknak meg nem felelő könyvet kaptak. Ez mindenkor az irodalomtanár engedélye alapján, sőt gyakran egyenes kívánságára történt. A legolvasottabb magyar szépirodalmi könyv, sőt a legolvasottabb könyv egyáltalán könyvtárunkban Gulácsy Irén Fekete vőlegények című történeti regénye volt. E könyvnek 64 példányát adta ki a könyvtár ez alatt a nyolc nap alatt. E kitűnő regény iránt állandóan óriási az érdeklődés s az a megjelenés óta eltelt nyolc év alatt sem lohadt. Harmincnál több példányát a következő magyar könyveknek adtuk e nyolc napon olvasóink kezébe. Gárdonyi Géza : Isten rabjai 31, Láthatatlan ember 35, Gulácsy Irén : Pax vobis 40, Herczeg Ferenc : Aranyhegedű 30, Az élet kapuja 32, Pogányok 47, (ebből 28 középiskolás), Jókai : Arany ember 40, Egy magyar nábob 35, Fekete gyémántok 30, Kárpáthy Zoltán 32, Kőszívű ember 32, Kemény Zsigmond : Zord idők 43, (ebből 38 középiskolás), Kuncz Aladár : Fekete kolostor 39, Mikszáth Kálmán: Fekete város 31, Szent Péter esernyője 30, Móra Ferenc: Arany koporsó 32, Zilahy Lajos : Két fogoly 35, Szökevény 38, Valamit visz a víz 30 példányát. Ezek a könyvek ennek alapján bízvást nevezhetők a legkeresettebb, a legolvasottabb magyar könyveknek. Az egész magyar irodalom legnépszerűbb auktora — nagy opuszszáma is hozzájárul ehhez — Jókai. A tárgyalt nyolc nap alatt 678 kötetét forgattuk meg, ami az ez idő alatt olvasott egész magyar szépirodalomnak 12%-át tette ki. Őt követi Herczeg Ferenc 492 kötettel, (8'5%), Gárdonyi Géza 401 kötettel (7%) és Mikszáth Kálmán 276 kötettel. E szerzőket természetesen javarészt középiskolások olvassák. Jókait 45%-ban, Herczeg Ferencet 40%-ban, Gárdonyit 43%-ban, Mikszáthot 48%-ban. Kétharmad részben fiúk, egyharmad részben leányok. A külföld irodalmából magyar fordításban leginkább az angol irodalmat olvasták könyvtárunkban. 1768 kötetet. Utána a francia irodalom következik 1340 kötettel s csak azután a német 836 kötettel. Angol szerzőt tehát kétannyit olvastak magyarul, mint németet. Az idegen irodalom olvasását magyar nyelven természetesen az határozza meg : mi van egyáltalában magyarra fordítva. Ennek a ténynek — gyakran nem szívesen — a könyvtár is kénytelen alárendelni magát. A legmostohább e téren a német irodalom sorsa. Ennek oka lehet részben az is, hogy a magyar olvasóközönség javarésze számára a német irodalom eredetiben is könnyen hozzáférhető. A németül nem tudók azonban kénytelenek beérni azzal az irodalommal, amit a magyar kiadók lefordításra érdemesnek ítélnek. Ezt pedig gyakran nem kizárólag irodalmi szempontok döntik el. A Harmadik Birodalom irodalmi areopagja kétségkívül fejcsóválva szemlélné azt a névsort, mely nálunk a német irodalmat reprezentálja. A könyvtár az adott helyzethez alkalmazkodni kénytelen. Áll ez nemcsak a német irodalom magyar nyelvű fordításaira, hanem magára az eredeti német nyelvű irodalomra is. A kereslet a könyvtárban német
