A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1934
Drescher Pál : Mit olvas a Fővárosi Könyvtár közművelődési fiókjainak közönsége?
69 meg benne« mondja róla Pethő Sándor. Ennek a könyvnek, mely szenvedélyes őszinteséggel revelálja az erdélyi magyarság roppant szenvedéseit, még ma, évekkel megjelenése után is óriási az olvasottsága könyvtárunkban. Jobb időkben, gazdagabb lehetőségek között bőséges példányszámot szereztünk belőle. Az élő irodalom iránt való kötelességének vél eleget tenni a könyvtár, mikor a magyar irodalom elismert nagy értékeinek írásai mellett a tehetséges fiatalabb írógeneráció müveit is beszerzi. Ezt az áldozatot meg kell hoznia a könyvtárnak, még akkor is, ha egyik-másik ilyen könyv fölött hamarosan elhalad az idő. A könyvek sorsa kiszámíthatatlan. Az igen magas színvonalú mai magyar irodalom legfő képviselőinek — kikre bármely nyugati nemzet büszke lehetne — könyveit erősen olvassa a közönség. De kíváncsisággal és várakozással figyeli a legújabb írónemzedék munkásságát is. A könyvtár mindkét érdeklődést a lehetőség határain belül, a leggondosabb válogatás alapján kielégíteni igyekszik. Ilyen komoly csengésű nevek mellett, mint Ady Endre, Babits Mihály, Gulácsy Irén, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Komáromi János, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Surányi Miklós, Szabó Dezső, Tormay Cecile, Tóth Árpád és Zilahy Lajos, az újabb írók következő jeles sorára hívja fel a könyvtár leginkább a közönség figyelmét : Balla Borisz, Beczássy Judit, Berde Mária, Földi Mihály, Márai Sándor, Mécs László, Nyírd József, Sárközi György, Szánthó György, Szitnyai Zoltán, Tamási Áron, Terescsényi György, Török Sándor. A magyar szépirodalom kedveltségére jellemző egyébként, hogy a vizsgált nyolc nap alatt kölcsön adott 16.728 kötet könyvből 5813 kötet, vagyis közel 35% volt magyar szépirodalom. * Az itt közölt statisztikai kimutatásokból a következő tanulságok vonhatók le: A vizsgált nyolc nap alatt 4793 olvasó használta a Fővárosi Könyvtár 11 fiókkönyvtárát. Kölcsön vett összesen 16.728 kötet könyvet. A szépirodalmi és ismeretterjesztő művek aránya 76-4% és 23-6%. 12.773 szépirodalmi könyvvel 3955 ismeretterjesztő könyv használata áll szemben. Ez az arány semmivel sem marad mögötte a külföld hasonló intézeteiben elért eredményeknek. A szépirodalmi olvasmányokat a legteljesebb részletességgel sorolom föl. Az ismeretterjesztő irodalom használatát kénytelen voltam szkematizálva ismertetni. Ennek az anyagnak szerzők szerint részletezett közlése az amúgy is terjedelmes kimutatásokat még felével megduzzasztotta volna. Ezért mellőznöm kellett. De meg ez a felsorolás nem is kecsegtetett rendkívüli tanúságokkal. A minden tudományszakra egyaránt vonatkozó széles érdeklődést a közölt tabella is eléggé mutatja. Valamint azt is : milyen mindenre kiterjedő figyelmű felkészültséggel kell a könyvtárnak olvasóit várnia. Távolról sem kell azt hinni, hogy az ismeretterjesztő könyvek olvasásában a középiskolás ifjúság vezet. Aránya itt mindössze 23%, ami még alatta is marad az összes olvasóhoz való arányának (23-3%). Kimutatásunk alapján bízvást mondhatjuk, hogy a tudományos könyvek olvasóközönségünk minden rétegét érdeklik. A középiskolás ifjúsági olvasók aránya csupán az irodalomtörténeti olvasmányokban szökik az 50% fölé, ami nyilván kötelező iskolai olvasmányokkal függhet össze. Az ismeretterjesztő irodalom legnépszerűbb tudományszaka, mint minden más hasonló népkönyvtárban, a földrajzi és utazási irodalom (kb. 23%). Itt a népszerűség pálmája kétségkívül Cholnoky Jenő népszerű és tudományos földrajzi könyveié. Műveiből 87 kötet fordult meg e nyolc napon az olvasók kezén. Ezek után Széchenyi Zsigmond két afrikai vadásznaplója következik 33 példánynyal. A Franklin Társulat egyre gyatrább képanyagú utazási könyveit a Dante kiadóvállalat friss és jól válogatott modern és olcsó utazási könyvei lassan hát-
