A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1934
Aktuális nemzetpolitikai kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban
120 nagyobb összefüggéseinek : válság, hitel és földreform, az államháztartás és a birtokreform, ingatlanvagyonváitság, a kulturtermelés és takarékföld, továbbá a közterhek és többtermelés, kisbirtok és nagybirtok, nagybirtok és népsűrűség viszonylatának feltárásához. Bemutatjuk könyvtárunk idevágó gyűjtéséből az ausztriai, a burgenlandi, csehszlovákiai, a jugoszláviai, romániai és a bulgáriai anyagot. Általában ügyeltünk arra, hogy a győzteseknél a nemzetiségi szempont, a többieknél inkább a szociális nézőpont jusson kifejezésre a tényeknek megfelelően. Németország anyaga igen nagy. Vér és rög sorsközösségéről ír az ifjú Darré, de már a Brüning-kormány elindította a junkerbirtok felszámolását. Itt sorakozik Lengyelország, a három Balti állam : Litvánia, Lettország és Észtország. Majd Finnország, Dánia, Nagybritánnia és Spanyolország következik, míg végül Olaszország Görögországgal lezárja a sort. Visszatérve a »Földrendezés« harmadik nagy fejezetére, amelyet már érintettünk, még kiemeljük, hogy a hatodik, az »Egyéb kérdések a földrendezéssel kapcsolatban« című tárgycsoportban helyet kapnak az üzemtan és a szociálizmus, az ipar- és szociálpolitika és a közigazgatás nehéz kérdései. Munkánk második főrészét a »Telepítés« tölti ki. Itt a rendelkezésünkre álló régibb monografikus anyagot is feldolgoztuk. Három nagyobb fejezetet állapítottunk meg : »A telepítés általában«, »Telepítés az európai országokban« és »A telepítés különös problémái«. Magyarországi részében két érdekes alfejezet van : »Nagymagyarország telepítéseinek tanulságai«. Ennek vezető szólamát a régi Darányi-féle elgondolások adják s itt jut már szerephez a járadékbirtok fogalom- és feladatköre is. »Csonka- magyarország telepítési törekvései« nyilván a legaktuálisabb anyagot nyújtja. Különösebben foglalkozunk Ausztria, Németország és Nagybritánnia telepítéseivel, míg a »Telepítés más országokban« fejezetben felsorakoztatjuk a spanyol, dán, jugoszláv, görög, román, lengyel és holland viszonyokat. A záró fejezet »A telepítés különös problémái«-t adja négy igen figyelemre méltó közelebbi tárgy szerint megjelölt összeállításban. Ezek: 1. Pénzügyi megalapozás, 2. Harcosok és rokkantak telepítése, 3. Városszéli telepítés, 4. Telepítés és egyéb kérdések. Ez utóbbi műszaki, építészeti, üzemi és szövetkezeti, faj- egészségiigyi és népességpolitikai részletkérdéseket tár fel s bepillantást nyújt a múltból a csángótelepítésbe, a mából pedig a munkás gyümölcstelepek s a mellékfoglalkozást nyújtó telepítések nagy horderejű kérdéseibe. Bibliográfiái feldolgozásunk harmadik és utolsó főrésze : a »Tagosítás«. Ebben leginkább joganyagot állítottunk össze, az újat és a régit egyaránt. Gyűjtésűnk általános időrendi nézőpontja az volt, hogy lehetőleg csak háború után megjelent anyagot állítsunk össze, a folyóirat anyagnak részletes és gondos feldolgozásából egészítve ki, a könnyebben rendelkezésre álló monografikus könyvállományt. A bevezető nem akar sem több sem kevesebb lenni tájékoztatónál, eligazí- tónál. Érintette a feldolgozott anyag alapmotívumait. A tudományos kutatónak többre nincs szüksége, az érdeklődő laikust pedig hozzá segíti ahhoz a meglátáshoz, amelyre épen szüksége van. * Dem Ungar ist der Grundbesitz sein Alles. Vorerst als Verkörperung des Vaterlandes ; käme es zur Wahl, kann er auch seine Gottheit werden. Die Liebe des Ungarn zur Scholle ist viel mehr, als ob man sie für banalen Bodenhunger halten könnte. Sie ist eine heilige, mystische Zuneigung. Sie ist eher eine geheimnisvolle
