A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1933

Kelényi B. Ottó : Budai impresszumos nyomtatványok

41

duplatercia, kiskánon és középantiqua, valamint a mediaeval kurzív típusait az állítólagos budai nyomtatvány típusaival hasonlítjuk össze, lehetetlen feltűnő hasonlóságot ne találnunk. A »Jetcző Könyvetske« belső fraktur betűi ugyancsak feltalálhatok a holland Mercurius szövegében és a két nyomtatvány szedési tükrének méretei is megegyeznek egymással. Ezeknek az egyezéseknek az alapján lehetségesnek tartjuk, hogy a »Jetcző Könyvetske« ugyancsak Haarlemben, Abraham Casteleyn nyomdájában készült. Természetes azonban, hogy lehettek más holland nyomdáknak is ugyanilyen típusai.

Ami most már a nyomtatvány magyar kiadását illeti, tekintettel arra, hogy a szerző ismeretlen, a holland kiadás pedig több mint valószínű, hogy Hollandiában készült, éppen nem tartjuk lehetségesnek, hogy a nyomtatványnak magyar kiadása is lett volna, nem is szólva arról, hogy a prognosztikonoknak ilyen formáját nálunk nem ismerték.

*

A harmadik, illetve negyedik állítólagos budai nyomtatvány címe : Elementa grammaticae Latinae. Pro recta Scholasticae Juventutis Institutione, ex praecipuis Grammaticorum praeceptis, a Georgio Molnár contracta: Nunc Noviter methodo meliori emissa; Regularum, de Nominum Generibus; Verborum Praeteritis & Supinis; Quantitate Syllabarum, metris comprehensarum, notis utilissimis, necessariis & jucundissimis, perspicue illustrata. Budae 1708. 8°, 228 p.

Molnár Gergely grammatica-jának ismertetéséhez a következőket kell előrebocsátanunk:

A Jézus Társaság a XVII. században nagyszombati és kassai akadémiákon a Ratio Studiorum rendszerében, az egyöntetűség és fegyelmezettség jegyében mintaszerű iskolatípust alkotott és nagy szolgálatot tett a filozófia, theológia és jogi tudományok fejlesztése terén is. Budán már a visszafoglalást követő évben Széchenyi György prímás 100.000 forintos tőkével megalapította a jezsuita kollégiumot és még ugyanebben az évben ugyanilyen összeggel a szemináriumot is. A nemesi konviktus alapításához pedig 30.000 forinttal járult.25)

A jezsuita nevelés rendszerét irodalmunk ismételten tárgyalta. A budai jelzésű 1708. évi nyomtatvány, mint tankönyvnek módszeres ismertetése szintén tárgyunkon kívül esik, viszont tárgyalnunk kell, hogy a jezsuita iskolákban a latin nyelv tanítására milyen tankönyveket használtak.

A dogmatikus, zárt rendszerben felépülő jezsuita tanulmányi rendben a tankönyvek használata is egységes. A grammatikai osztályoknak tulajdonképen csak egy tankönyvük volt. Ez P. Alverez Emmanuel »De institutione grammatica« c. könyve, amely három részből állott. Ehhez rendesen hozzákötötték P. Gretser Jakabnak »Institutiones linguae Graecae« c. könyvecskéjét és függelékül a könyvhöz csatolták még P. Canisius Péter jólismert katekizmusát.26) A jezsuita tanulmányi rendszer ismerete mellett bajos feltételezni, hogy akadt volna olyan vállalkozó, aki oly tankönyvet nyomtatott volna, amelynek a helyi iskolákban helye nem lehetett.

Míg a jezsuita iskolák a tananyagot saját céljaikra szabott jezsuita munkákból tanították, addig az ágostai hitvallású és református iskolákban a latin nyelv elemeit Cellarius, Langius és Castellio nyelvkönyveiből adták elő. Már Molnár Gergely grammatikája különleges református tankönyv, amely azokon a helyeken volt elterjedve, ahová Debrecen módszere elhatott.27)