A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932

Koch Lajos: Brahms Magyarországon

74

tehát ugyanazon szövegekkel más hangulatokat fejezett ki, mint az eredeti dalok. E daloknak igen nagy sikerük volt mindenütt, ahol előadták őket. Magas opus számuk dacára is igen frissek, élénkek, a négyszólamú feldolgozás pedig Brahms legművészibb alkotásai közé tartozik. Hanslick igen meleghangú bírálatot írt róluk s azt mondja, hogy Brahmsnak ez a műve a világirodalom legbájosabb vokális művei közé tartozik. Egyike Brahms azon alkotásainak, melyekben egészséges szépség virul. A cigánydalok szövegének tárgya a szerelem. »A cigánydalok regény, melynek története nincs, szereplőit nem ismerjük s mégis pompásan megértjük és nem felejtjük el«. Ne gondoljuk, hogy e művében Brahms kifejezetten csárdásokat vagy gyorsütemű magyar dalokat komponált, de Brahms itt megmutatja, mikép alakult át lelkületében az a sok magyar zene, melyet már ifjú korában Hamburgban, majd Reményitől és Joachimtól, később pedig akár Budapesten, akár Bécsben kedvenc helyén, a Práterben levő Magyar csárdában, a cigánytól hallott. A cigányos sallangot, a fölösleges, az értelmet gyakran zavaró futamokat s ami a cigány előadási modorában a legnagyobb merénylet a magyar dal ellen, a túlzott rubatot elhagyja s a benne felszívódott anyagot a legtisztább, legnemesebb formában adja vissza.

Ezek Brahms életében és művészetében a magyar vonatkozások. Brahms, mint művész és mint ember, egyéniség volt. Hogy gyakran nehezen hozzáférhető, az nem változtat a tényeken. A Brahms-zene nem kápráztat el, nem hódít gyorsan. Csak lassú, hosszú tanulmányozás után tud utat törni szívünkhöz, de csak azokéhoz, akiknél a művészet nem csupán idegizgalom, hanem szent láng. Ha Mozarttal vagy Schuberttal találkozunk, úgy érezzük, hogy az első kézszorítás után barátságunkba fogadtuk őket. A Brahmshoz vezető út rögös és kemény. De bármilyen nehéz legyen is az, a hozzá vezető utat minden igaz zenebarátnak meg kell találnia.

Brahms in Ungarn.

Von Bibliotheksinspektor Ludwig Koch.

(Auszug.)

Die Arbeit erscheint anlässlich des Brahms-Centennars. Schildert kurz das Leben und eingehend die ungarischen Beziehungen Brahms’. Brahms verkehrte schon früh mit ungarischen Musikern, so mit Reményi, Joachim und Liszt. In Ungarn erschien Brahms zum ersten Male im Jahre 1867 und zwar besuchte er mit Tausig und Cornelius die Familie des Postdirektors Vrabely in Pressburg. Vom Jahre 1867 bis 1891 kam Brahms fast jährlich nach Ungarn, hauptsächlich nach Pest, wo ihn ein bedeutender Freundeskreis erwartete. Er kam immer gerne nach Pest, wo auch Uraufführungen seiner Werke stattfanden. So spielte Joachim sein Violinkonzert zum ersten Male in Budapest und auch das Klavierkonzert in B-dur wurde in Pest zum ersten Male vorgetragen. Als im Jahre 1886 das Hubay— Popper’sche Streichquartett gegründet wurde, brachte Brahms jährlich ein noch tintenfeuchtes Werk mit sich, um es mit der weltberühmt gewordenen Streichquartettgesellschaft spielen zu lassen. Solche Uraufführungen waren das Klaviertrio in c-moll, die Sonate für Violincello in F-dur, die Violinsonaten in A-dur und d-moll, das Klaviertrio in h-moll (op. 8.) in seiner umgearbeiteten Form. Brahms war in Budapest sehr beliebt. Er hatte hier viele Freunde. Der Freundeskreis versammelte sich hauptsächlich im Hause des Professors Ladislaus Wagner von Zólyom. Zu diesem Freundeskreise gehörten alle in Budapest lebenden namhaften