A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Koch Lajos: Brahms Magyarországon
73 keringők tizennyolc darabból áll s szövege különböző népek költészetéből, (lengyel, orosz, lett, litván, magyar) van összeállítva s négy szám, a 6., 9., 16. és 18. magyaros stílusú keringő. Brahms ezzel a művével hallatlan sikert aratott. E mű a Magyar táncokkal együtt alapította meg Brahms világhírét. A keringőkből a legnagyobbfokú életkedv és vidámság árad. A magyaros csillámlású keringők a mű legszebb számai. A furcsa stílusú (négyszólamú szólók és négykezes zongora) művel szemben meglehetősen tanácstalanul állott annak idején a kritika, mert nem tudta, hogy milyen fajtához skatulyázza be, ugyanis a keringők, mint olyanok, zongorára négykézre önállóak s mint négyszólamú énekek, szintén azok. A keringők igen nagy sikert arattak (Budapesten 1886-ban szólókra és karra alkalmazva adták elő egy ízben) s így Brahms indokoltnak látta egy második füzet Szerelmi dalkeringő kiadását, mely 1875-ben, mint op. 65. jelent meg Neue Liebeslieder címen. Ebben a műben azonban magyaros vonatkozás nincs. Cigánydalok op. 103. (1—11. szám) és op. 112. (3—6. szám). Szoprán, alt, tenor és basszus szólóra zongorakísérettel. Megjelenési évük 1888 és 1891. E daloknak érdekes történetük van. A budapesti Rózsavölgyi cégnél megjelent Nagy Zoltántól egy kötet magyar dalgyűjtemény, mely hetvenhárom számot tartalmazott. Ezekből Conrat Hugó bécsi kereskedő kiválogatott huszonöt számot, lefordította németre s Nagy Zoltán letétjében kiadta ugyancsak a Rózsavölgyi cégnél 1887-ben. A füzet elején Conrat egy rövid előszava van, melyben a mű megjelenésének célját, valamint a magyar nóták előadási módját jelöli meg. Brahms bejáratos volt Conrat házához, nála ismerte meg az akkor megjelent füzetet, nagyon megtetszettek neki a szövegek, elkérte őket Conrattól s a huszonöt számból tizenötöt újra megzenésített. Tizenegy szám az op. 103-ban, négy pedig mint az op. 112 : III—VI. száma jelent meg. A Brahms által újra megzenésített német fordítású magyar dalszövegek ezek : op. 103 : 1. Hej, te cigány, húzd el az én nótámat (He, Zigeuner, greife in die Saiten) ; 2. Mély a Rima, zavaros, ha megárad (Hochgetürmte Rimaflut) ; 3. Akkor szép a kislány (Wisst ihr, wann mein Kindchen) ; 4. Isten tudja hányszor meg nem bántam (Lieber Gott, du weisst) ; 5. Barna legény táncra viszi kökényszemű babáját (Brauner Bursche führt zum Tanze) ; 6. Három rózsa egy sorjában mind piros (Röslein dreie in der Reihe) ; 7. Jut-e néha, jut-e rózsám az eszedbe (Kommt dir manchmal in den Sinn) ; 8. Bágyadt szellő sóhajtozik az ágon (Horch, der Wind klagt in den Zweigen) ; 9. Még azt mondják az emberek (Weit und breit schaut niemand mich an) ; 10. Felleg borult az erdőre (Mond verhüllt sein angesicht) ; 11. Esti hajnal az ég alján meghasad (Rote Abendwolken ziehen); op. 112:3. Kék szemednek ragyogása (Himmel strahlt so hell) ; 4. Piroslik, piroslik a bokor gyenge hajtása (Rote Rosenknospen künden) ; 5. Csíp a csalán az út szélén (Brennesel steht an Weges Rand) ; 6. Fecském, fecském, édes fecském (Liebe Schwalbe, kleine Schwalbe). Ismételjük, nem a Nagy Zoltán-féle gyűjtemény átiratáról van szó, mint az a Magyar táncoknál történt, hanem Brahms a magyar versszövegek német fordítását magyaros stílusban újra megzenésítette. Brahms természetesen más eredményre jutott kompozícióiban. Az ütembeosztás Brahmsnál mindenütt 2/4, az eredeti 2/4 és 4/8 váltakozásával szemben. A tempók azonban csaknem mindenütt megváltoznak. fgy az 1. szám Brahmsnál allegro molto, az eredetiben lassan; a 2. szám Brahmsnál allegro molto, az eredetiben lassan ; 3. allegretto : élénken ; 4. vivace grazioso : egyszerűen ; 5. allegro giocoso : nem nagyon gyorsan ; 6. vivace grazioso : élénken ; 7. andantino grazioso : nem nagyon lassan ; 8. andantino semplice: lassan; 9. allegro : lassan; 10. andantino : lassacskán; 11. allegro passionato : lassacskán ; 12. allegro non troppo : élénken ; 13. allegretto grazioso : gyorsacskán ; 14. allegro : vidoran ; 15. presto : mérsékelt gyorsasággal. Brahms
