A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Koch Lajos: Brahms Magyarországon
67 dallam ; 6. Desz-dur. 1861-ből való népszerű csárdás, valószínűleg Nittingertől. A magyar szerzők igen hanyagok szerzőségüket és szerzői jogukat illetőleg ; 7. f-dur. Tőlem van és általánosan ismert ; 8. a-moll. Szabady—Frank híres csárdása, a »Lujza-csárdás«. Igen hasonlít a Lammermoori Lucia egy duettjére ; 9. e-moll. Ismeretlen szerző dallama, melyet Brahms tőlem hallott 1853-ban vándorlásunk alatt ; 10. e-dur. Riszner »Tolnai lakadalmas« csárdásából, mely Pesten jelent meg 1840-ben egy Wagner nevű kiadónál. Egy vagy két magyar tánc Kéler Bélától való, melyeket azonban én nem ismerek pontosan«. »Ebből látja tehát, miért viseltetem ellenszenvvel ezeknek az úgynevezett Brahms-táncoknak az előadásával szemben. Engem sokszor felkértek rá, de én ilyenkor egyszerűen csak azt válaszoltam : Nem, — mert én azokat régebben ismertem, még mielőtt azok mint Brahms szerzeményei megjelentek volna.« — »De hogyha ezek közül néhány az Ön szerzeménye, miért nem játssza Ön azokat«. — Azon egyszerű oknál fogva, mert a közönség azt hihetné, hogy én nem játszom azokat azon helyes előadásban, amelyben hallani szokta és amely az én felfogásomtól teljesen különböző, bár azt hiszem, Ön elfogadja, hogy én vagyok leginkább illetékes, hogy milyen módon adassanak elő saját szerzeményeim«. Reményi ezen interviewjében két táncot vall a magáénak, a harmadikat és hetediket. Miután most már két oly feloldásunk van, amelyek mindegyike többé-kevésbé helytelen, kísértsük meg most már, — amennyire az a »magyar csárdásvilágban« uralkodó káoszban egyáltalán lehetséges — a Brahms-féle Magyar táncokban felhasznált dallamok eredetijének megállapítását: 1. g-moll. Isteni csárdás, szerzőjeként Sárközi Ferencet és Pecsenyánszky Jánost említik, az első kiadáson Borzó Miska neve szerepel s valószínűbb, hogy ő az igazi szerző. Brahms teljes egészében átvette, a hangnem is megegyezik az eredetivel. 2. d-moll. Windt Mór Emma-csárdása, 1858-ban jelent meg Rózsavölgyinél. Hangnem megmaradt. Brahms a »Toborzó« után következő »Friss« részt vette át, de ezt sem egészen, mert az első ismétlődés után következő három részt kihagyta s az ötödiket fűzte az elsőhöz. A Brahmsnál szereplő d-dur rész az Emma-csárdásban nincs meg, ez az »Azt szokták szememre vetni« című népdal. 3. f-dur. Az első téma szerzője ismeretlen. A d-dur rész az 1847-ben megjelent Tolnai lakadalmasból van. Állítólag Riszner József (1824—1891) műve, de ez nem biztos, mert a Tolnai lakadalmas- nak olyan kiadása is van, melyen Riszner nem szerepel, mint szerző. Annyi tény, hogy a magyar csárdásirodalom egyik legjobb alkotása. Tüzes eredetiségével magasan áll a korabeli csárdásművek felett. A Brahmsnál felhasznált téma szerepel Liszt nyolcadik rapszódiájában. 4. fisz-moll. Mérty N. Kalocsai emlékének »Friss« részéből való. 1865 körül jelent meg Rózsavölgyinél. Hangnem itt c-moll. Brahms csupán az első csárdást dolgozta fel. A »Lassú«, a 2. és 3. számú csárdás, valamint a Végzet elmaradt. Fisz-dur trió ismeretlen. 5. Fisz-moll. Bártfai emlék Kéler Bélától op. 31. Az eredeti hangnem a-moll. Kéler szerint ezt a művet 1868-ban játszotta először Debrecenben, bár Reményi azt a dallamot, melyet Brahms felhasznált, 1852-ben már játszotta. Természetesen Reményinek az az állítása, hogy e dallam a csárdásított Schubert-féle Ständchen, nem áll meg. Brahms a bártfai emlék »Friss« részének első számát vette át, a fisz-dur rész az »Ezrivel terem a fán a meggy« című Petőfi vers dallama. 6. desz-dur. Fáy István 1857-ben megjelent »Ellencsárdás« cimű művéből való. Ugyanezen dallam szerepel Nittinger Adolf 1864-ben megjelent »Rózsabokor« című csárdásában, amely még ismeretes »Egri csárdás« címen is (Csillag elég ragyog az égen). A molto sostenuto rész szerzője ismeretlen. 7. f-dur. Ismeretlen szerzőjű csárdás. 8. a-moll. Frank Ignác 1856-ban megjelent Lujza-csárdása. Brahms az eredeti hangnem meghagyásával teljes egészében átvette. 9. e-moll. Makói csárdás. 1848 előtt jelent meg, két kiadónál, Treichlingernél és Wagnernél. Szerzőként Travnyik Jánost emlegetiik, de ez kétes. 5*
