A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Koch Lajos: Brahms Magyarországon
59 egy ízben homályosult el, midőn a lovagias Brahms, Joachim válóperében Joachimmal szemben foglalt állást s Joachim Amália pártjára állt (Joachim felesége egyúttal Brahms dalainak egyik legkiválóbb interpretálója volt). A barátok ekkor elváltak, de néhány év múlva ismét kibékültek. A harmadik nagy magyar, Brahms külföldi baráti körében Liszt. Reményi hozzá is elvezette Brahmsot Weimarba. Közismert az a kedves történet, midőn az úttól fáradt Brahms elalszik a széken Lisztnél a h-moll szonáta előadása közben. De nem ez az incidens volt az oka annak, hogy kettejük között a barátság nem tudott létrejönni, hanem az a körülmény, hogy a polgárias gondolkozású Brahms számára a weimari Altenburg légköre túlságosan előkelő volt. Itt kell még felemlítenünk Auer Lipótot, a kitűnő magyar hegedű- művészt, ki Joachim tanítványa volt Hannoverban. Brahms, Auer egyik hamburgi hangversenyén 1862 március 18-án lépett fel s a Kreutzer-szonátát játszotta el vele, majd utána Schumann Szimfonikus etudejeit. 1868 február 16-án pedig ugyancsak Hamburgban az Auer-quartett egyik hangversenyén a Hándel-variációkat adja elő Brahms. Az 1860-as években Brahms lekerül Bécsbe. Előbb rövid időre, majd véglegesen. Itteni barátai közül bennünket közelebbről Goldmark, Popper Dávid, Herzfeld Viktor, Volkmann Róbert érdekel, kikkel Bécsben ismerkedik meg ; a három utóbbi pesti zeneakadémiai tanár lesz s a velük való barátság itt folytatódik. Szoros baráti kapcsolatot tart fenn Richter Jánossal (1843 Győr— 1916 Bayreuth), a nagy magyar karmesterrel, ki 1875—1900-ig a bécsi Opera, a bécsi filharmónia és a bécsi Gesellschaft der Musikfreunde karnagya. Richter bécsi karmesteri tevékenysége Brahms működésének fénykorára esik. Baráti szálak fűzik Nikisch Artúrhoz, a világhírű magyar karnagyhoz is. 1866-ban Goldmarkkal és Volkmannal Bécsben egy kávéházba jár délutánonkint Brahms. Goldmarkot igen szereti, mint zenészt és mint barátot egyaránt nagyrabecsüli. Goldmarkkal Rómába megy s nyáron is együtt vannak Gmundenben. Olaszországi utazásain ismerkedik meg Freund Robert pesti születésű zongoraművésszel. A bécsi baráti körhöz tartozik Dunkl János, valamint Dóczy Lajos is, kinek Csók és Utolsó szerelem című darabjait Brahms igen szerette. Dóczyval Strauss János szalonjában találkozik. Ismerős köréhez tartozik a Pestről felköltözött Eibenschütz-család, melynek egyik tagja, Ilona, Schumann Klára tanítványa. Eibenschütz Hona igen kiváló interpretátora Brahms műveinek. Vegyük sorra most a pesti baráti kört. Az 1867-es kiegyezés után következő békés évek nyugodt anyagi és szellemi fejlődést tettek lehetővé az ország számára. Áll ez a fejlődés a zenére is. A60-asévekbenmindinkábberősödik azöntudatosnemzeti zene kultusza. Egymásután keletkeznek a zeneiskolák, megalakul a Zeneakadémia, a Nemzeti Színház műsorából kinő a dalmű s átviszik az újonnan épült Operaházba. Kitűnő zenészek jönnek külföldről az országba tanítóknak (Volkmann, Koessler, Herzfeld, Popper). Zenei lapokat alapítanak, melyek közül Ábrányi Kornél »Zené- szeti Lapok« című lapja oly kitűnő, hogy bármelyik külföldi zenei lappal felveheti a versenyt. A hangversenyek gombamódra szaporodnak, melyeken a legjobb magyar nevek mellett (Liszt, Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Reményi Ede, Siposs Antal), világhírű külföldi művészek is szerepelnek. S midőn Brahms 1867-ben először jelenik meg a pesti Vigadó pódiumán, már kifejlett, komoly zenei életet talál Budapesten. Brahms, tudjuk, mindsűrűbben jön el hozzánk. Zenekritikusaink, köztük Ábrányi Kornél, Péterfy Jenő, Schütz Miksa, Beer Ágoston, Sztojanovics Jenő, Ambrozovics Dezső és mások hamarosan észreveszik, hogy kivel állanak szemben s Brahmsot kellőképen értékelik. A zenetörténet mai Brahms-értékelése nem sokban különbözik attól, amit a maguk idején kritikusaink Brahmsról vallottak. Budapesten mindig nagy szeretettel fogadták Brahmsot. A pesti baráti kör bázisa zólyomi Wagner László (1841—1888), pesti műegyetemi tanár, háza volt. Brahms sohasem mulasztotta el
