A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Koch Lajos: Brahms Magyarországon
60 e vendégszerető házat felkeresni, ha Pesten időzött s Wagneréknál kerül szorosabb ismeretségbe a pesti zenésztársadalom legtöbb tagjával. A Wagnerékkal való barátság még jobban kimélyül, midőn Wagner az ausztriai Ausseeben villát építtet, melynek szalonjában Brahms számos kamarazeneműve hangzik el először. Brahms szívesen járt el nyáron ide, mert mindig kitűnő zenésztársaságot talált. Megfordult a későbbi években báró Eötvös József özvegyének házánál is, kinél egy ízben Liszt társaságában ebédelt. Pesti barátja Erkel Sándor, mint a filharmonikus-társaság karnagya, műveit vezényelte. Gyakran volt együtt Volkmann Róberttel. Brahms és Volkmann az Ebner-családnál találkoztak s a ház úrnője, Ebner Ottilia, ki egyébként kitűnő énekesnő volt, hozta őket közelebb egymáshoz. Pesti hangversenyei alkalmából sokat vannak együtt Brahms és Volkmann. Szabad idejükben sokszor hallgatják a cigányzenét, amelyet Brahms mindig szeretett (Farkas bandájának legbuzgóbb hallgatója Bécsbenis). Volkmann tagja, sőt titkára, volt egy úgynevezett »Roastbeef« klubnak, melynek összejövetelein az egyébként igen komoly természetű Volkmann humoros felolvasásokat és beszédeket tartott. Volkmann Brahmsot és Stockhausent az 1869 március 19-én tartott együttes hangversenyük után elvitte a Roastbeef klubba, humoros felköszöntőben üdvözölte barátait s az egész társaság igyekezett kellemessé tenni Brahms estéjét. Barátai közé tartoznak azon művészek is, kik műveit előadják. így elsősorban a Krancsevics vonósnégyes tagjai, főként annak primariusa, a nagyszerű Krancsevics Dragomir. Brahms sokszor jár be a Bellovics Imre vezetése alatt álló Zenekedvelők egyesületének Bálvány-utcai helyiségébe, ahol az ő karműveit gyakran éneklik s ahol mindig szívesen látott vendég. Szoros barátságot tart fenn Hubay Jenővel. A Joachimmal szemben beállott feszült viszony idején Brahms idehozza kamarazeneműveit, melyeket a Hubay—Popper vonósnégyestársulat mutat be. Brahms egyébként igen szerette Hubayt, mindig szívesen elbeszélgetett vele. Ez körülbelül az a kitűnő baráti kör, mely Brahmsot Pesten oly rajongó szeretettel vette körül s amelyben ő is jól érezte magát. A nyolcvanas években Brahms élete mindinkább eseménytelenebbé válik, bár zeneművei sok dicsőséget hoznak számára. Számos kitüntetésben részesül. A boroszlói és a cambridgei egyetem díszdoktorrá, szülővárosa pedig díszpolgárává választja meg. Anyagi jólétre, sőt tetemes vagyonra tesz szert. Mint említettük, Brahms sok időt töltött hangversenyutakkal. Ezek az utazások mintegy húsz éven át tartottak, de kilencvenes évek közepe felé megszűntek. Midőn Brahms 1896-ban Schumann Klára temetéséről hazajön Frankfurtból, súlyosan megbetegszik. Májbaj támadja meg és sem a gondos orvosi kezelés, sem a karlsbadi kúra nem használ. Karlsbadból visszatérvén állapota rosszabbodik, betegsége májrákká fejlődik (ebben halt meg apja is), ágynak dől és 1897 április 3-án meghal. Brahms az operát és oratóriumot kivéve a zeneművészet minden ágában működött. Nem áll módunkban e nagyszámú művet részletesen tárgyalni. Csak általánosan jellemezhetjük Brahms zenéjét. Behatóan csupán magyar tárgyú műveivel fogunk foglalkozni, miután közelebbről ezek érdekelnek bennünket. Az a cikk, mellyel Schumann a zenei világba vezeti be Brahmsot, ránehezedett Brahms egész életére. E cikkben Schumann egy jóslata szerepel, melyet Brahmsnak be kellett váltania s amelyet be is váltott, mert Schumann jóslatát komoly kötelezettségként fogta fel. E kötelezettség a klasszikus formák szigorú betartásában áll. Brahmsot kora a romanticizmus közepébe állítja, tehetsége a klasszicizmus felé irányítja s ő a zeneművészet legromantikusabb korszakában a legklasszikusabb formákat műveli. Bachot egész életén át tanulmányozza. A zenéjében előforduló polifonikus szerkezet, valamint a mellékszólamoknak tulajdonított nagy jelentőség, Bach hatás. De nem lehet őt korából sem kiszakítani. Schumann feltétlen hatással
