A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Kelényi B. Ottó : Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei
45 a helyét, mert az utóbbi templomtól mindjárt balra jelzéssel ellátva (S. Sigmund) helyezkedik el az utolsó templom, amely Buda várában a török hódoltság előtt épült. Ez a Zsigmond király által alapított budai kiskáptalan és prépostság Szent Zsigmond temploma, amelyet Szűz Mária új, vagy kisebb budavári templomának is neveztek. A templomok sorát a minorita-ferenciek Evangelista Szt. Jánosról nevezett (S. Johannes Parfüser Closter) temploma zárja be, amely a mai várszínház helyén állott. A Dísztér és Uri-utca sarkán állott Róbert Károly idejében épült Szent György templomát és Buda többi középkori egyházát már Némethy is hiába kereste Schön metszetén. A várost kőfal veszi körül, amelyen szabályos pártázat és ez alatt szintén szabályos vonalban lőrések láthatók. A sima falfelületen három köralakú és egy négyszögletes bástya nyúlik ki, a bástyafal egyenes vonala pedig több helyen az alaprajznak megfelelő töréssel folytatódik. Feltűnő, hogy a középkori eredetű faltornyok, amelyek a későbbi metszeteken szerepelnek, itt hiányoznak. Több helyen a házak a falakra támaszkodnak és ezeknél a falak támpillérekkel vannak ellátva. A nyugati városfal északfelé rondellában zárul. Az északi és az első nyugati rondella a falnál alacsonyabb, míg a szögletes bástya magasabbnak látszik és fegyveresekkel van megrakva. Itt a bástyafal erősen meg van rongálva és jó darabon sánckosarakkal van ellátva. Itt állott a Fehérvári kapú, ahol Fráter György személyesen verte vissza a rohamot. Délebbre a fal egészen leomlott és fonott sánckosarakkal van pótolva. A bástya alatt menekülők, halottak, elszórt fegyverek, létrák jelzik, hogy az ostromlóknak nem sikerült a bástyán áthaladni. Az ostrom tehát, amelyhez Roggendorf április végén jelent meg, negyvenezernyi sereggel és negyven ostromágyúval, már előrehaladott képet mutat. A hadiesemények főpontja azonban a királyi vár és erődítmények mellett a déli oldalon van. A metszet ábrázolta királyi vár leírását Lux Kálmán jeles munkájából67) már ismerjük : A várat a várostól tágas, üres udvar választja el, ennek keleti oldalán a Vízikapú melletti bástya még látható. Az ábrázolás a kapút eredeti helyénél jóval délebbre helyezi. Az udvar várfala szakaszokból áll ; a szakaszok találkozási helyén támpillérekkel vannak megerősítve a falak, középen egy-egy ívvel. A várfal pártázatán az őrség rőzsekötegekből és földdel telt kosarakból álló védőfelszerelése látszik. Ez a várfal a királyi paloták alatt tetővel és támpillérekkel támogatott sima várfalba megy át, amelynek lőréseiből tüzelő fegyverek füstje tör elő. Ezt a hosszú várfalat, amelynek aljában egy másik pártázatos fal is végigvonul, két oldalról nagy magasságra felnyúló hengeralakú úgynevezett buzogánytornyok fogják közre. Mögötte közvetlenül a paloták előtt a belső várfal húzódik, amelyen három szakaszt különböztetünk meg. A déli, az egész hosszúság felénél is nagyobb szakaszt gyámokkal támogatott védőfolyosó koronázza. Észak felé hatalmas torony alapépítményeként egy rövidebb szakasz következik, néhány lőrésszerű ablakkal. Az utolsó szakasz hat magas támpillérrel erősített őrház homlokfala gyanánt érvényesül. E várfal mögött feltűnnek a királyi palota épületei. A puszta udvar melletti kisebb oromzatos épület — talán a kapúátjáró —. Jobbról nagyobb védőtoronnyal, balról pedig kisebb tornyocskával van szegélyezve, amelytől az északi buzogánytoronyhoz favédősorompó vezet. Ugyancsak a puszta udvarra tekinthetett széles udvarával az az épület is, melynek keskeny homlokzata a kapú melletti védőtoronytól jobbra tűnik fel és különös, erkélyes előépítményében talán kétfelé ágazó lépcsőt rejthetett magában. Mellette az előtérben egy árnyékolt és egy megvilágított, homlokzatával felénk néző négyszögű széles torony alakja tűnik föl, melynek terraszáról keskenyebb őrtorony szökik fel kétcsúcsú, rövidgerinces, meredek tetőzetével. A torony megvilágított homlokzata folytatásában apró
