A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Kelényi B. Ottó : Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei
44 A kép negyedik és ötödik szakaszát két kis sziget kapcsolja össze, amelyek egymással és egyszersmind a Duna jobbpartjával híddal vannak összekötve. Az északi fekvésű szigeten két katona ágyúval, a délin nagyobb csoport fegyveres ugyancsak ágyúval a hajókra tüzel. A kép déli sarkán Csepel-sziget nyúlik ki, amelyet a kép záróvonala elvág. A várost teljesen középkori jelleggel a késő gót stílusban és a frank területek építkezéseinek modorában szemlélteti a művész, akárcsak Wohlgemuth a Schedel- krónika budai metszetén. Míg azonban az utóbbinál a házak jórészt utcarendszerbe illeszkednek, addig Schön képénél teljesen ellenkező az eset. A házak az előtér felé elképzelhető minden oldalról : homlokzati-, eresz-oldalról és igen gyakran félrefordult alakjukkal vannak feltüntetve. Ennek megfelelően beállításuk hol északi, hol déli, kelet-nyugati, vagy erre transzverzális. Feltűnő jelenség, hogy a városkép második harmadában csupa magas, a másik kétharmadában pedig csupa alacsony házak állnak. A várban kevés, ma is fennmaradt épületről megállapítást nyert, hogy oromhomlokzatukkal az utcával ellentétes irány felé fordulva, állanak. Ez a rendszer a hosszú, magaslati fekvés topográfiai adottságainak is legjobban megfelel és az alaprajz aránylag gazdag tagoltsága is így érthető.64) Az uralkodó budai háztípus mellett minden bizonnyal voltak kivételek is, de semmiesetre sem oly egymásmelletti kuszáit változatban, mint azt Schön képe mutatja. A városképnek több kiemelkedő pontja van, amely az egykorú szemlélő figyelmét anélkül, hogy a részletekkel foglalkozott volna, kétségtelenül leköthette. E pontoknak már csak memoriális megrögzítése ds a legkönnyebb feladatnak látszik. Az északi szélső pont közelében ábrázolt szögletes tornyú templommal a rajzoló a képen látható felirat (maria madalena) szerint a Szent Magdolna sokat vitatott templomát (a régi magyar plébánia, ma helyőrségi templom) akarja ábrázolni. A torony mellett a baloldalon egy másik torony is látszik, felső szakaszán kerek, hegyes sisakkal. Erre a toronyra csak a rajzoló emlékképének hiányossága adhat magyarázatot, mert a ma is fennálló torony helyzete arra vall, hogy ez mindenkor a homlokzat közepén állott. Hibás a templom ábrázolása abból a szempontból is, hogy a templom hajója a várfallal párhuzamosan fekszik. Némethy a Magdolna-templom fekvésének meghatározására, mint utolsó bizonyítékot, a kép adatát is felhasználja, de okleveles bizonyítékai kétségtelenül nagyobb súlyúak, mert a rajzoló a felírásokat fel is cserélhette. A város alaprajza hosszú, hegyesszögű háromszöget mutat, amelynek egyik befogója a valóságtól eltérően a déli oldalon van. Ha e távlati hibából folyó téves szemléletet a valóság képével hasonlítjuk össze és az északkeleti hiányzó bástyasor vonalát követjük, a Zsidókapú (Bécsikapú) helyétől valamivel jobbra egy sokszögű, zömök, a templomoknál alacsonyabb fekvésű épület ragadja meg figyelmünket. Erről az épületről a Lux Kálmántól szerzett szíves szóbeli közlés alapján talán föltételezhető, hogy a Róbert Károly idejében épült és néhai Csánki Dezső által e helyen sejtett királyi palota maradványa. Ettől délre egy négyszögletes, tetőnélküli alacsony torony kelti fel figyelmünket, amely azonban topografiailag nem igazolható. A domonkosok Szent Miklósról nevezett temploma és kolostora (S. Niclas Prediger Closter), amelynek tornya a nyolcszögletű felsőszakasz kivételével ma is látható, a főhomlokzat mellett a hajó északi oldalán áll. A torony mellett jobbra fiók- tornyocska látható. Ezután a Nagyboldogasszony temploma (Unser Frauen), a mai Mátyástemplom következik, amelynek déli tornya a régi északi és az idők folyamán megrongált torony párjaként a késői csúcsíves stílusban 1470-ben épült.65) Némethynek az a megjegyzése, hogy a Boldogasszony-templomtól az Evangelista Szent János-templomig a metszeten más templom nem látható,66) nem állja meg
