A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932

Kelényi B. Ottó : Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei

43

fametszet azonban csak azt bizonyítja, hogy Buda 1541. ostromáról Meldemann kiadásában is megjelent egy fametszet. Erről, a metszetet nem ismerve, ítéletet nem mondhatunk. Lehetségesnek tartjuk azonban, hogy ez a metszet Schön metszetének Meldemannál megjelent variánsa, mivel Meldemann Schön egyéb munkáinál is a kiadó szerepét töltötte be. Paul Behaim gyűjteményének katalógusában két Buda és Pest ostromát ábrázoló fametszetet említ, amelyeket Sebald Lautensacknak tulajdonít.57a) Röttinger idézi a Th. Hampe által kiadott »Nürnberger Ratsverlass« 1542 január 28-ról keltezett a két metszetre vonatkozó sorait : »Die verehrt mappa Ofen und Pesst dem maler wider geben und anzeigen, das man dern zuvor vii habe.57b)

Schön metszetének teljes alakú hasonmása irodalmunkban — bizonyára a nagy alak közlésének nehézségei miatt — mindeddig nem jelent meg. Némethy Lajos, aki a metszet néhány adatát Buda topográfiájának kutatása érdekében először használta fel,58) munkájához a kép középső részének kőnyomatú reprodukcióját közli, amely azonban az eredeti fametszetet alig adja vissza.59) A királyi vár képe Lux Kálmán : A budai várpalota Mátyás király korában c. művében szintén szerepel. A metszet teljes közlésének hiánya miatt láttuk szükségesnek, hogy a kép reprodukcióját, ha kisebbített alakban is, végre közzétegyük. Az eredeti metszet és a mellékelt hasonmás aránya : 1 : yz. Reprodukciónk a Geisberg munkájában közölt hasonmás után készült.60)

A csak részleteket közlő reprodukciók mellett a metszet leírásai is hiányosak. Ezek a leírások részint csak a városkép tanulságait kutatják, részint pedig egész általános megjegyzésekkel siklanak el a kép adatai felett. Salamon Ferenc, aki Némethy után először említette Schön metszetét és a Schedel-krónika budai metszete mellett ezt is tanulmány tárgyává tette,61) arra a megállapodásra jutott, hogy Schön metszete nem készülhetett a természet után és tulajdonképen nem is látkép, mert oly sokfélét láttat, amit egy pontból látni nem lehet. A perspektíva teljesen hiányzik, a pesti oldalon levő hegysor azt a látszatot kelti, mintha a Mátra nyúlnék Váctól Soroksárra. Divald Kornél62) viszont Schön szolgai utánzatáról, a Münster-féle krónikában levő fametszetről megállapítja, hogy jóllehet, itt sem lehet szó lelkiismeretes pontosságról, mégis nyilvánvaló, hogy a helyszínen készült, bár tele van távlati hibákkal. Kremmer Dezső ugyancsak azt állítja, hogy a metszet a helyszínen készült felvételek eredménye.63)

A metszetnek a királyi várról közölt adatait először Lux Kálmán méltatta. Mielőtt azonban erre rátérnénk, lássuk a háttér és a város képét.

A szabályos felhőcsoportokkal tarkított égbolt alatt a Duna balpartján a kép egész hosszában elhelyezett hegyes-dombos, képzeletbeli vidék látható, amelyet egy-egy magányosan, vagy csoportosan álló fa élénkít. A második rész legfelső síkjában a négyeit, harántpólyás, kettőskeresztes magyar címer látható a koronával. A kép harmadik részének déli felén kezdődik Pest távlati ábrázolása, amely átnyúlik a negyedik részbe is. A pártázott kőfallal körülvett város képén öt toronyszerű kiemelkedő pont látható, amelyek közül a két déli talán a sarokbástya tornya. Az északi oldalon egy négyszögletes, kiugró bástyafal látszik. Pest ábrázolásának valószerűtlensége nyilvánvaló. A város déli sarkán feltartott lándzsákkal egy csoport gyalogos helyezkedik el. Ettől egyenes vonalban dél felé a közelben szögletes tornyú megrongált templom látható. A kép negyedik részének balfelén alacsony dombon fegyveres csapat három ágyúval a dunai hajókra tüzel. A dunai háttér igen mozgalmas képet mutat. Az északi részen csak néhány úszó és sülyedő evezősgálya s csónak képe mutatkozik, amelynek vonalát az előtérben kibontakozó budai városkép a negyedik képrész elejéig elfödi. A negyedik és ötödik rész dunai vonala az úszó és sülyedő csónakok és hajók, valamint a vízbeesett katonák sorát mutatja.