A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932

Kelényi B. Ottó : Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei

38

4. Römischer Keyserlicher Maiestat Christenlichste Kriegs Rüstüng wider die vnglaubigen, anzug in Hispanien vn Sardinien, Ankunft in Africa, vnd erobe- rung des Ports zu Thunisi im monat Junio Anno 1535. [0. 0. u. J.] 40.25)

5. Itt említünk meg még egy Kertbeny által fölvett, egylapos nyomtatványt, amelynek címképe Schön metszete. A lap címe : »MErck du werdes Deutschland^ frey, Gotts Wundergschicht recht inn Türckey«. Szerzője : Cyriacus Schnauss. A címkép (161X121) Két oszloppal díszített portálé alatt, amelynek mezőjében címerpajzs áll, egy német fejedelem és egy török harcos beszélgetnek. A cím alatt három hasáb költemény, az utolsó alatt a kiadás éve : 1550. A kép több más munka számára is címképül szolgált. Noha a munka csak 1550-ben jelent meg, Schön harmincas években készített munkáinak sorába tartozik.26)

*

Schön portréalkotásának kezdetei még működésének első idejére esnek és számunkra Anna magyar királyné (I. Ferdinánd felesége), Mária magyar királyné (II. Lajos felesége), Ferenc francia király és Ulrich von Württemberg mellképében maradtak fenn. Stiláris szempontból ezekhez csatlakozik Ulrich von Huttent és Friedrich von Sachsent ábrázoló metszet is.

Anna királynét (Anna von Böhmen und Ungarn) mint pompás öltözetű fejedelmi nőt félbalfelé fordulva ábrázolja27) (151 x 118), amint kerekíves, gazdag ornamentikával ellátott ablaknyílásból tekint ki. Alul a keretbe illesztett ötsoros kurzív szöveg : »Fraw Anna gebornne Kunigin vonn Hunngern Kunig Ludwigs zu hungjern] vnd Behaim schwester 1rs allters lm Sibennzehendenn Jarenn &c. 1519«. Az írásszöveg alatt : »Wolff furmschneider zu Nürnberg«.

A kép fejének pontos és a későbbi grafikai alkotásokban egyformán visszatérő ősmintája a berlini metszetgyüjtemény ismeretlen szerzőtől eredő színes fametszete, amely tehát nem Mária királynét ábrázolja, mint azt Valerian v. Loga állítja.28) Loga közleményét irodalmunkban Kövér Béla vette át. 29) A tárgybeli tévedésből következik, hogy Kövérnek a Lubóczi által ismertetett30) Leone Leoni- féle érem mintázásának idejéből a kép keletkezésének idejére való következtetése sem állja meg a helyét, tekintettel arra, hogy az érem 1521—26 között, a kép pedig még 1519 előtt keletkezett.

A képnek egy másik »état«-ja is ismerős, amelynél az első kép aláírt szövege hiányzik. A kép ablakkeretének dísze egészen Springinklee modorában készült ; ami a kép arcvonásaiban Schön stílusa szempontjából idegen vonás, az mintájára vezethető vissza.

Mária királyné (Maria von Kastilien) portréja31) (153x118) a féljobbra forduló királyné mellképét mutatja, amely egy, a felső ívében levágott reneszánsz ablakkeret előtt áll. Haja hálóban, ezen tollnélküli kalap, balkezét melle felé fordítja. Az ablakoszlopok talpai között kurzív szöveg a következő szavakkal : Fraw Maria gebornne kunigin zu Castilien Römisch vnnd Hispanischer Kunig- licher schwester Die Kunig Ludwigen von Hungern eelich vermehelt 1st 1rs alters Im fünffzehenden Jahren &c. 1519«.

A berlini metszetgyüjtemény említett színezett példánya a metszetet újbóli felhasználásában mutatja, amelyen az ablak rámáját szerzője kiegészítette és egy golyóval díszítette 31a). Mária királyné képének stílusbeli felfogására és ruházatára nézve Anna királyné képe volt irányadó. A portré vonásaiban Schön Dürer Ehrenpforte-metszete részletképéhez alkalmazkodik, amelyen a mester az 1515. évi bécsi kongresszus menyegzőit mutatta be.