A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
44 népházat vagy népotthont, melynek épületében az űj könyvtár is elhelyezést nyerhetne. Ugyanez indítvány hozta szóba először a fiókkönyvtárak létesítésének szükségességét is. Az eszmét a könyvtári bizottság lelkes támogatásban részesítette és megbízta Szabó Ervin főkönyvtárost, hogy az új nyilvános könyvtár kiépítésére vonatkozóan tegye meg javaslatait. Szabó Ervin a megbízatásra terjedelmes emlékiratban válaszolt. (»Emlékirat a községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten.« Bp. : Háziny. 1910. A Fővárosi Könyvtár Közleményei. 6.) Ebben sokoldalú összehasonlítások és pontos számítások alapján bebizonyította, hogy Budapest könyvtárai a tudományos kutatók könyvszükséglelét is igen tökéletlenül elégítik ki, a laikus nagyközönséget pedig szinte teljesen cserbenhagyják. Ezen a bajon csak egy módon lehet segíteni : a könyvtárügynek a községi politika körébe vonásával. A könyvtárak az egyéb közoktatásügyi intézményeknek szerves kiegészítői és a könyvtárügy sem lehet más, mint a községi kultúrpolitika tárgya. Az emlékirat a könyvtár fejlesztésének típusául az angol-amerikai és modern német úgynevezett egységes könyvtár típusát ajánlja, amely sem a régi tudományos könyvtárral, sem a régi népkönyvtárral nem azonos, hanem egyben modern tudományos, tudományt népszerűsítő és szórakoztató könyvtár. Az emlékirat ezután többrendbeli javaslatot tett, egyrészt a könyvtár működési körének megszorítása, másrészt a szétszórtan működő községi és társadalmi intézmények erőinek egységesítése íárgyában és azzal a konkrét javaslattal állott elő, hogy a megújítandó könyvtár központi könyvtárában főként az állam- és társadalmi tudományokat művelje s csak fiókjaiban tartsa meg általános jellegét. Az így megszervezett nyilvános könyvtár tökéletességéhez szükségesnek tartotta, hogy miként az angol-amerikai könyvtárak, a szabadoktatás egyéb ágaival és intézményeivel összekapcsoltassék. *E célból azt ajánlotta, hogy a főváros által a millenium évében »kulturális és közjótékonysági« célokra szánt alap kamataiból a könyvtár és szabadoktatás céljait szolgáló kultúrházat létesítsenek. Az emlékirat megtárgyalására Bárczy István polgármester június 20-ra a könyvtári bizottság tagjaiból, a fővárosi nagy könyvtárak, az érdekelt testületek, egyletek képviselőiből és egyéb szakférfiakból értekezletet hívott egybe, amely az emlékirat javaslatait és túlnyomóan részleteit is elfogadta. A kérdés tisztázásához értékes felszólalásaikkal hozzájárultak a törvény- hatósági bizottság tagjai és a sajtó napokon át megértő hangon tárgyalta a könyvtár kérdését. Az értekezleti jegyzőkönyvet a könyvtár Közleményeinek 7. számaként adta ki. (Községi nyilvános könyvtár létesítése ügyében tartott szakértekezlet jegyzőkönyve. Bp. : Háziny. 1910.) Mindezeknek eredményekép a Közmunkatanács a Tisza Kálmán-tér déli oldalát jelölte ki a könyvtár helyéül, a tanács pedig 478/1911. sz. alatt kiírta az eszmei könyvtári tervpályázatot. Szabó Ervin ezzel kapcsolatban több előadásában és tanulmányában világította meg a modern könyvtárépítés elveit. A tervpályázat eredményeinek tanulságait és a könyvtár fejlesztésének programmját a könyvtárigazgató 1911 június 14-én a tanácshoz intézett előterjesztésében foglalta össze. Ebben kimutatta, hogy a tervezett épület 70.000 köbméter nagyságú területet igényel, kb. 1,400.000 korona költséggel építhető fel és berendezéséhez további 600.000 korona szükséges. Javasolta, hogy a tanács a közgyűlésnek előterjesztést tegyen a Fővárosi Könyvtárnak Községi Nyilvános Könyvtárrá való átszervezése tárgyában ; az átszervezés az újabb angol-amerikai nyilvános könyvtártípus mintájára történjék, központi tudományos könyvtárral, általános jt 11 egű fiókkönyvtárakkal
