A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
45 és a szabadoktatás céljait szolgáló helyiségekkel. Kérjen felhatalmazást a tanács, hogy a költségekre 2,000.000 koronát fordíthasson, a milleniumi alapból hiányzó 800.000 koronát pedig a fővárosi kölcsönalapból kamatmentes előlegképen fedezze, amelyet a főváros 1914-től kezdve évi 80.000 koronával törlesszen. A törlesztés befejezése után az évi 80.000 koronát a fiókkönyvtárhálózat kiépítésére fordítsák. Az épület céljaira engedjék át a Közmunkák Tanácsa által 877/1911. számú határozattal kijelölt Tisza Kálmán-téri területet és a tanács új könyvtári szabályrendeletet terjesszen elő. Ugyanekkor az elnöki ügyosztály Wildner Ödön főjegyzőhelyettes és Szabó Ervin főkönyvtáros szerkesztésében előterjesztést intézett a tanácshoz a milleniumi alapítványnak közművelődési intézet létesítésére való felhasználása iránt, amelyben az előbbi felterjesztés alapelveit a »népház« kiépítésének gondolatával egészítik ki. A törvényhatósági bizottság 1911 július 5-iki közgyűlésén hozott 1392/1911. kgy. sz. határozata, amely kimondotta, hogy a Tisza Kálmán-tér déli sarkán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kijelölt területen közművelődési intézetet épít, azonban nem került megvalósításra. A tanács kiírta a tervpályázatot és ennek alapján Lajta Béla építészt megbízta a részletes tervek elkészítésével. Lajta a könyvtárigazgatóval egyetértésben több alternatív tervet mutatott be, amelyeknek alapján a tanács a könyvtári bizottság álláspontjára helyezkedve megadta az utasítást a részletes költségvetés elkészítésére. Amikor azonban a középítési bizottság 1912. évi június hó 21-én a Tisza Kálmán-téri terveket tárgyalás alá vette, súlyos kifogások merültek fel a tér beépítése ellen és a bizottság végül is az ügyet a napirendről levette. Felhívta ezután a közgyűlés figyelmét arra, hogy a köz érdekében szükségesnek tartja a Tisza Kálmán-téri park további fenntartását és kifejezte azt a kívánságát, hogy a könyvtár más, alkalmasabb helyen helyeztessék el. Noha az 1911. évi közgyűlési határozat 107.900/1912—Ill/b szám alatt kormányhatósági jóváhagyást is nyert, a középítési bizottságban jelentkezett ellentétek mindinkább előtérbe kerültek és az 1913 december 3-iki pénzügyi bizottsági tárgyaláson felszólalás alakjában is kifejezésre jutottak. Ezek a körülmények arra késztették a tanácsi XIV. ügyosztályt, hogy a főváros tanácsához újabb előterjesztést tegyen. Wildner Ödön tanácsnok előterjesztésében beszámolt az eddigi tárgyalások eredményeként előállott helyzetről és miután a Tisza Kálmán-téri telek felett napirendre tért, felsorolta mindazokat a fővárosi telkeket, amelyek a közművelődési intézet elhelyezésére számításba jöhettek. A telkek között a legalkalmasabbnak a Kálvin-téri úgynevezett Oroszlánudvar és a mellette megvásárolt telektömböt tartotta, mert e telek felhasználásával nemcsak a központi nagy könyvtár és a szabadiskola minden igénye lenne kielégíthető, hanem a főváros muzeális politikája is a képzőművészeti gyűjtemény megfelelő elhelyezésével megoldást nyerne. Az ügyosztály a polgármesterrel egyetértőén ugyancsak Lajta Béla műépítésszel elkészíttette a könyvtár és a közművelődési intézet Kálvin-téri terveit. A könyvtári bizottság arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy a Kálvin-téri megoldást a legszerencsésebbnek tartja, helyeselte a képtárnak a könyvtár épületében való elhelyezését is és megbízta Lajta építészt, hogy a részletes terveket mutassa be. Ezek a tervek 1914 március 6-án tartott könyvtári bizottsági ülésen általános helyesléssel találkoztak. Az építési költségeket 3,300.000 koronában állapították meg, amiből a kormányhatósági jóváhagyás az 1911. évi közgyűlési határozatnak megfelelően 2,000.000 koronát már rendelkezésre bocsátott ; a hiányzó összeget pedig a »Budai kétmillió forintos sorskölcsön törlesztési alap«- ból akarták előteremteni. Az előterjesztésben az ügyosztály kérte, hogy a közgyűlés 1911. évi határozatát ilymódon változtassa meg.
