A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 10. jelentése, az 1916. évről
4 HELYISÉGEK Räumlichkeiten — Rooms Központunkban a már állandósággal fenyegető ideiglenességet az idén természetszerűleg még erősebben sínylettük. Hogy folyton gyarapodó anyagunknak helyet csináljunk és főként szépen fejlődő különgyűjteményeinket oly helyiségekben állíthassuk fel, amelyekben azt a céljukat, hogy a tudományos kutatók helyben használhassák és magukhoz a könyvpolcokhoz hozzáférhessenek, valamennyire megközelíthessük, kénytelenek voltunk magunkat a földszinten levő 1. sz. fiók kiköltöztetésére rászánni. Csak nagy nehézséggel sikerült a Belvárosban, ahol ennek a fióknak központi szerepénél fogva lennie kell, novemberre megfelelő helyiséget kapni, de csupán a fiók kölcsönzőjét is csak 1917 márciusában költöztethettük ki, olvasója pedig még ma is régi helyén van. így az év végéig kellett küzködnünk főként a Keleti gyűjtemény és a Röpirat- gyűjtemény helyiségének szűkösségével. A 2. számú fiók helyzete könnyebbedéit valamennyire azáltal, hogy az Ifjúsági kölcsönző céljaira még az előző évben bérbe vett helyiséget január 10-én átadhattuk a használatnak. Ugyancsak januárban bővíthettük ki a 3. számú fiók helyiségét a szomszédos kis szobával és ott helyeztük el a raktárt. E bővítések eredménye mindenesetre az volt, hogy a már tűrhetetlenné vált zsúfoltság megszűnt, de arra semmikép sem voltak elegendők, hogy lényegesen nagyobb könyvanyag elhelyezését és nagyobb számú közönség forgalmát tegyék lehetővé. Hogy ehhez a célhoz közelebb jussunk, mindenesetre szükség volna arra, hogy a társadalom áldozatkészsége a könyvtárak irányában legalább is oly mértékben nyilatkozzék meg, mint a háború előtti években; azonban természetes, hogy a háborús jótékonyság minden egyebet háttérbe szorított. 1916-ban csak egy nagyobb adományról számolhatunk be. A Kőbányai Polgári Serfőző Részvénytársaság 5000 K-át küldött a 3. számú fiók megfelelőbb elhelyezése céljára, amit e helyen is hálásan köszönünk meg. Egyébként az egész éven át folytonosan akadályozta munkánkat helyiségeink, bútorzatunk és felszerelési tárgyaink karbantartásának, kiegészítésének és pótlásának .sokszor lehetetlensége és mindenkor módfeletti megbízhatlansága, késedelmessége és silánysága; és azt is meg kell állapítanunk, mint a könyvtári életben is megnyilatkozó, egyébként azonban általánosan észlelt háborús tünetet, hogy a közerkölcs is lényegesen megromlott ebben a tekintetben: apró rongálások, értékesebb anyagrészek, mint pl. réz, és erősen megdrágult anyagok, mint szappan, villanyégők stb. eltulajdonítása napirenden volt. Remélhető azonban, hogy a háború után mindez megszűnik és ismét a régi bizalommal fordulhatunk közönségünkhöz. PÉNZÜGYEK Finanzen — Finances (Lásd a 15—17. sz. függelékeket.) Az 1915-ik évvel szemben a könyvtári előirányzat összesen P46°/o-kal emelkedett, vagyis lényegileg változatlan maradt. Az egyes címek között említésre méltó eltolódások nem voltak. A személyzeti kiadások előirányzata ugyan az átlagon felül (4'7°/o-kal) emelkedett, azonban ez évre is áll, amit az előző évről mondtunk, nevezetesen, hogy a valóságos személyzeti kiadás mélyen alatta maradt az előirányzatnak. 1915-ben az előirányzott 109.852 K-val szemben a zárszámadási valóságos kiadás 90.809 K volt vagyis 19.000 K-val kevesebb. S ha még a költségvetés szerint is a személyzeti kiadások arányszáma jóval alacsonyabb az amerikai átlagnál (1916-ban pl. 421°/o az amerikai 48'8°/o-kal szemben), a zárszámadási eredmény ezt az arányszámot oly mélyre sülyeszti, hogy csak aggodalommal emlékezhetünk meg róla.
