A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917

1917 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 10. jelentése, az 1916. évről

5

Lényegesen emelkedtek ellenben a Könyvtár bevételei, főként azért, mert a kölcsönző dijak, az intődíjak és portóköltségek megtérítése körül szigorúan a szabályok szerint jártunk el; s azért is, mert a polgármester úr 17.496/1916—1. sz. rendeletével fölhatalmazta alulírottat, illetve az általa megbízott könyvtári alkalmazottakat, hogy a Könyvtár ügyeiben a főváros közönségét a városbiróságok előtt képviselhessék, minek folytán ezek több figyelemmel kezelték pőréinkét. Bár forgalmunk az előző évvel szemben összesen csak 14-4°/o-kal gyarapodott, a forgalomból eredő bevételek több mint megkétszereződtek és az összes bevétel az előző évi 4015 K-val szemben 9178 K-ra szökött. Egészben véve csekély összeg, azonban emelkedése nemcsak a Könyvtár rendjének és munkája megbecsülésének egyik biztosítéka, hanem rossz pénzügyi viszonyok között még latbaeső kisegítő is lehet.

Emelkedett a Könyvtár pénztári forgalma is; 1915-ben összesen 348.000 K-ra rúgott; 1916-ban a következőkép alakult:

bevétel.......................................................................... 248.903'67 K

kiadás

.............................................................. 245.996~53 .

Ö

sszesen . . 494.900*20 K

SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYZETI ÜGYEK Organisation und Personalangelegenheiten — Organisation and Staff

(Lásd a 18. és 19. sz. függelékeket.)

A könyvtári szabályrendelet tervezetét december 9-iki ülésén a jogügyi bizottság is letárgyalta és csekély módosítással elfogadta.

Az ügykezelés formaságainak pontosabb előírása és a gyakran ismétlődő műveleteknek normalizálása a jelentés évében is haladt, ha távolról sem oly mértékben, mint azt az üzemi gazdaságosság követelményei a nehezebb pénzügyi és személyzeti viszonyok folytán még inkább megkívánták. Ezt a célt szolgálták az osztályvezetők havonkint tartott értekezletei is. Az iroda ügyforgalmának nagymérvű emelkedése mindenesetre egyik bizonyítéka annak, hogy valamennyire mégis tökéletesedett üzemünk. 1915-ben összesen 15.481 küldemény ment el; a múlt évben a levelek száma 21.949-re, az egyéb ügydaraboké 1816-ra, az összes irodai elintézéseké tehát 23.765-re szökött, vagyis havonként átlag közel 700-zal emelkedett.

A megnövekedett munkateherrel a megcsappant és sűrűn változó személyzet alig bírt. A háború személyzetünknek további tagjait is elvonta, nevezetesen január 15-én régi gyakornokunkat, Tribenzer Gézát, augusztus 30-án Sárvdry Dezső és szeptember 12-én Zsák Wilfried régi ideiglenes hivatalnokainkat. Ellenben visszakaptuk szolgálatképtelenség miatt Drescher Pál beosztott számtisztünket szeptember elején. Május 10-én az orosz harctéren elesett dr. Benze Adolf titkárunk, aki alig négy hónappal előbb önként lépett volt be a hadseregbe. Valóban kivételes hivatalnoki tehetség volt, gyors áttekintésü, kiválóan gyakorlati érzékű és rendkívüli munkabírású ember, akinek halála valósággal pótolhatatlan veszteséggel sújtotta a könyvtárt.

Áthelyezés folytán elvesztettük Czike Ferenc számvevőségi tisztet és Pálföldy Margit ideiglenes hivatalnokot. Az előbbinek pótlására a polgármester úr Bernáth Gusztáv számvevőségi ideiglenes hivatalnokot rendelte ki. Az egyéb üresedések pótlására kinevezettek közül az év végén még szolgálatban voltak a következő ideiglenes hivatalnokok: özv. Schultz Gyuláné február 1-től, Németh Margit augusztus 1-től, dr. György János és Gross Magda október 1-től, Justh Lajos november 1-től. Kevés kivétellel valamennyi ideiglenes hivatalnok előlépett ez évben.