A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 10. jelentése, az 1916. évről
A Városi Nyilvános Könyvtár ÍO. évi Jelentése, az Í9Í6. évről 10. Jahresbericht der Budapester Stadtbíbliothek über ihre Tätigkeit im Jahre 1916 10th Annual report of the Budapest Public Library for the year 1916 A KÖNYVTÁR ÉS A HÁBORÚ Kriegswirkungen — Effects of the war (Lásd az 1. sz. függeléket.) Mult évi jelentésünk írásakor még azt hihettük, hogy a háborúnak a könyvtárügyre gyakorolt hatása nem kell hogy újra foglalkoztasson, hogy hamarosan elmúlnak a felpanaszolt bajok és a könyvtárak ismét normális funkcionálásuk és fejlődésük útjára lépnek majd. A háború harmadik évében sajnos le kell számolnunk azzal, hogy ezek a hatások sokkal tartósabbak és előreláthatólag évekig hátráltatják kultúrintézményeink fejlődését. A nyersanyagok elhasználása, az egyéb termelő eszközök elkoptatása és megrongálása, valutánk megromlása, az ipari üzemek és a kereskedelem nagymérvű koncentrációja előreláthatólag a békekötés után sem engedik majd a mai árszínvonal leszállítását és így valószínűleg évekbe fog telni, amíg a jövedelmek az abnormális árakhoz alkalmazkodnak. A fogyasztók általános helyzetében osztozik a Könyvtár is; mert hiszen alig remélhető, hogy a közháztartásokra háramló súlyos megterheléseket ne első sorban a kultúrintézmények érezzék meg. Csupán a magyar könyvek ára 1914 utolsó negyedétől 1916 utolsó negyedéig átlagban 45%-kal emelkedett. Tudjuk azonban, hogy az igazi drágulás a könyvkiadó és nyomdaiparban tulajdonkép csak ezután indult meg és azt is tudjuk, hogy a drágulással egyenes arányban romlott a könyvek technikai kiállítása, hogy a felényivel megdrágult könyv papírja, nyomása, fűzése, kötése nem 45%-kal, hanem sokszor 100%-kal is silányabb. Nyilvános könyvtárban, ahol a könyvek javarésze sűrű használatnak van kitéve, ez szintén nagyon is latba eső drágító tényező s így bízvást mondhatjuk, hogy már a jelentés évében 80—100%-kal drágult meg számunkra a könyv, vagyis 75.000 K-nyi beszerzési hitelünk reális vásárló ereje alig volt több 35—40.000 K-nál. így hát a háború máris a négy év előtti standardra szorított le: 1916-ban visszaestünk oda, ahol 1912-ben voltunk. Csakis a háborús könyvtermelés mennyiségi és minőségi alacsonyabbrendüségének köszönhetjük, hogy ezt már mostan nem éreztük súlyosabban. De a háború után rögtön jelentkeznek majd ennek a ténynek hatásai és valóban nemcsak szerény jövedelmeink leggazdaságosabb fölhasználására és üzemünk legcélszerűbb megszervezésére lesz szükség, hogy teljesítéseink 1
